Napi Hírek, 1935. július/1
1935-07-02 [0350]
§í"á ris, július a. /Haras/ Regnier pónzügyminiszter a mai államtanácson kijelentette, hogy a kormány kivételes hatalmán alakuló gazdasági kormányrendeletek szomtatra elkészülnek* Az államtanács elhatározta, hogy a-szakminiszterek hétfőn elkezdik A rendeletek végleges áttanulmányozásául rendeletek jnlius 16.-an, kedden,kerülnek az államtanács elé* elhatározta ^zenkivul az államtanács, hogy g'yorsitott ütembpn folytatják a különböző visszaélések kivizsgálását ós az egyes közigazgatási ágak működésének meffiavitására irányuló munkálatokat. Hogy a kitSzöít oéloklt minél hamarabb ü f25í52r\lÍ2álf8Jl l ^«l n í° S-2™%?^ *°®Mttim«**tÍk az összes minisztériumi u^sztalyfőnökök és igazgatók, . szaiaűságait, valamint az áUami számvevőszék és az állami ellenőrző szervek kőzeg^nek'szabadságaiU ÍSa/Bc * * m Ix/w" nv 8 f e k i n g, július 2. /fkvas/ 1 rögtöni télőbi ró sa> halálra italt* Tuancsuncsint, azoknak a felelő csapatoknál AJ? t, aSfyík muít pénteken hatalmukba akarták keríteni Pekinget. /MTI/ ' * T *J .„^fipn.h ára, július 2. Tegnap Nyiiregvházára érkeTdrhl^ árBel * T f oí í PénzügyminiszterJ a/egzeti Bank elnöke II "Sszteí* Fischer Ferenu volt b ? tugyminiflzW. Imrédjr Béla először a Hemzpti iánk fiókJát látogatta, meg, majd Mikeoz Ödön főispán tarsas agában két' szabolcs-megvei ^czségadózasi ügymenetét tanulmányozta, azután értekezlet volt, amelyen IitaoJTOispan meghíváséra a nyíregyházi ós kötnyékbeli főbb pénzintézetek ; r ^ t ^/r i ? P ? ja ^ 9 ^V A 5 í é ^ t9l í PZ ^ ptpn a gazdaadóságokkal foglalkoztak és a |^davejle^íovábbi lehetőségeit tárgyallak, /MTI/ * ' S a D - § V a r s ó, július 2./Hagyar Távirati Ircda/ i Özas folytatja tegnapi cikkét a pánszlávizmusról és azt irja, hogy Oroszország oly terjeszkedő politkát kezd a Bá kánon és a Duna völgyében, sőt az Adria felé is, hog? még a caruk sem szégyenkeznének miatta. Felhivja a lap a figyelmet arra, hogy a legutóbbi időben az orosz sajtó hangja támadó a lengyelekkel szemben, ami kétségtelenül kapcsolatban áll Benesjorosztrsz ági útjával* &talin annak fejében, hogy Románia* keresztül elérhesse a csehországi repülobázisokat," hajlandó" lemondani Baözarábiáról Remánia" javára. T^zek mird olyan következményei a francia-orosz . egyezménynek, amelyekkel nem számoltat a franciák "^nnek kövtk°zménye Anglia" eltávolodása Franciaországtól és kérdés, hogy n°m esik-e ennek áldozatul a francia-ql^z^^ezj^r^. olaszok ugyenis mar n , riadót .fújnak, m^rt félnek fo>osz^er]e~szk"de£itoI. \az Adria' föle AxxwpJb'-l Aa I] lustrcirany Ourjer Oodzienny n Két* tragikus évforduló"" cimen megemlékezik a visegrádi kongresszus hatszázadik évfordulójáról, amelynek következtében Lengyelország élesztette Sziléziát a csehek javára és a nagykötetek tanácsa határozatának tizenötödik évfordulójáról, amelynek kö vetkeztébön a cseheknek adták a lengyelek lakta területek egy részét, ^zek szomo»» évfordulók a lengyelek szamara,'(de a lengyelek nem engedik, hogy az ottani lengyel lakosságot elcsehesitsék* mert ezt a területet'a csehek erőszakkal és ravaszsággal szerezték meg# f ~X->uV\xx,).OMBa/Ba ú 1
