Napi Hírek, 1935. július/1
1935-07-10 [0350]
0 §BucnosAirosből jelöntik: Argcntina legnagyobb napilapja, a félmillió példányban megjelenő" La Prensa legutóbb cikksorozatot közölt Stewart Brown tollából, aki a holyszinén tett tanulmányútjának tapasztalatai alapján nagy tárgyilagossággal és komoly tárgyismerettol számolt be a középourópai állapotokról. Első cikkét Brown . -.a magyarországi helyzet ismertetésének szentelte. Megállapitja, hogy Magyarországon mind a politikai köröknek, mind podig az egész társadalomnak legfőbb gondja a rovizió ügye. Rámutat arra, hagy az ország minő óriási veszteségeket szenvedett a trianoni békeszerződés íccvetkoztében és kiemeli, hogy a béke szerzői Magyarország leszorclésévcl"és köröskörül . ; nyitvnálló határainak megvonásával azt" ... „.'...'.,. • j> hogy Magyarország szomszédai oldaláról állandóan védtelen állapotban legyen* A kisantant országai nagy aggodalommal nézik a magyar roviziós törekvéseket és ollonoznok minden olyan változtatást, amely Magyarország erejének gyarapítására vezotno. Magyarország katonai egyenjogúságot kivan a maga számára és azzal érvel, hogy oz múlhatatlan folyománya a német j „. .... katonai egyenjogúság olismorósénok. Ezt a kívánságát Olaszország is támogatja. Brown mcgcmliti, hogy a magyarok nagy figyelőmmel kisérik többmilliónydi olszakitott testvéreik sorsát ós tiltakoznak ezok elnyomása ellen. Kitér az ország társadalmi és gazdasági állapotaira is és utal a Gömbös-kormánynak földbirtokpolitikai rcformtervoire. Befejezésül újból hangsúlyozza a rcvizió kérdésének fontosságát és aláhúzza, hogy oz a kérdés nemzetközi jelentőségű, P QZ t akarták biztosítani, A második cikkbon Brown Jugoszláviáról szól. Részletezi az ország bolpolitikai zavarait, a belső megszilárdulás nehézségeit és megállapitja, hogy XZ ország jövője attól függ, mennyiben sikerül a belpolitikai nehézségeket loKüzdoni. A Romániáról szóló harmadik cikk kifejti, hogy a romány kormány rendkívül fél a roviziótól. Ez a kérdés annál közelebbről érinti, mert a világháború után hatalmas területekkel gyarapodott Magyarország és Bulgária rovására és 1.400.000 magyart kebelezett bc Erdély olszakitásával. Az ország gazdasági helyzotc Brown szerint kedvoző. toónzüffvi viszonyai azonban igen rendezetlenek. A befejező CIKK űuAgarxonak a magyar rovizios igenyeknez hasonló törekvéseire hivja fel a figyelmet. Mogonliti azt is, hogy Bulgária - az' órdokolt államok minden fáradozásáénak ellenére - nem'csatlakozott a balkán szövetséghoz, mert nom akar lemondani^követeléseiről, Kivánságai között első holyon áll, hogy kijáróhoz jusson az Lgei tenger partján. /MTl/ Té/Tc . . .. Y § H a n k. a u , július 10, /Reuter/ Összesen 50.000-re becsülik azok szó-mát, akik a Yangco-folyó ki áradása következtében hajlók nélkül maradtak. /MTI/ , Tó/Tó
