Napi Hírek, 1935. július/1

1935-07-05 [0350]

A § P á r i s, iulius 5. /Magyar Távirati Iroda/ Az Oeuvre értesülése szerint Laval miniszterlnö.: és kü lügyminiszter " • Sir George Olerk párisi angol nagykövettel folytatott legutóbbi megbeszélése során a következőkből foglalta össze az abesszin kérdésre vonatkozó felfogását: Pran ia ország az abesszin ügyet nem azonosíthatja a Népszövetség ügyével és nem teheti ettől függővé a népszövetségi "ooHtika sikerét vagy bal sikerét. Franciaország csedaskozik azon, hogv Anglia most ilyen lelkesensikrászáll a megtorló intő zkede sekmelléig holott 1919 óta éppen Anglia gátolta meg, hogy Franciaország kérésére ezeket a rendszabályokat Németország'szerződésszegései ellen alkalmazzák. A nagykövet bizonyára megérthette, hogy Franciaország nem hajlandó Anglia gyarmati érdekeinek védelmében Olaszország ellen ezeket a megtorló intézkedéseket foganatosítani. Sir George Glcrk felkérte Lavalt. hogy működjék együtt Angliával egy közveti tő megoldás létrehozatalán. A francia külügyminiszter hangoztatta, hogy Franciaország ebben az ügyben mindenesetre Olaszország oldalán áll. A külügyminiszter fenntartja azokat az igéretöket, amelyeket jenuár 7.-én Rómában Mussplininck tett vagyis Franciaország semmiben sem fogja gátolni Olaszország kcletafri.cai Urjosz odését, nem fogja az ügvot a nenkövetség elé Vinni es nem fogja a négust támogatni. Parisban arra stámitanak, hogy Angi-*,*, a'1 egközelebbi jövőben jegyzéket intéz Franciaországhoz ebben az ügyben. A Petit Journal jelentésbe szerint Franciaország nem gondol ujabb közvetítésre az abesszin-Ügyben. Francia részről csak"

5 akkor lepnének Közbe, ha kilátás nyílnék arra, hogy a francia-olasz barátság sérelme nélkül rendezzék az ügyet. Mindeddig a francia kormány nem kapott ebben az ügyben kielégítő javaslatokat. m Sza/Sza ^ of , § Londonból jelentik: Korda Sándor, a hires magyar íilmrendezo, Lawrence ezredes "Zendülés a sivatagban' cimü hires könyvének megfilm sitéséhez szerződtette Lawrence egyik legbizalmasabb' barátját, Stirling ezredest, akit hosszú keresés után^gyiKlondoni áruházban fedezett fel. Az ezredes hatalmas vagyonát a :T utolsó fillérig elvesztette, s mint áruházi segédportás tengette életét, toda azonnal nagy fizetéssel alkalmazta Stirlinget, aki szeptemberben Arábiába utazik, s ott Lawrence egykori haditettei színhelyén sok ezer arabból es kétezer tevéből álló karavánnal eljátssza a film egyik legizgalmasabb epizódját. /MTI/ o L § Londonból jelentik: Az Orvosok Képzőművészeti Tar sas agának londoni tárlatán nagy feltűnést keltettek Flemming dr. . ' ismert orvostanár képei, amelyeket a hires orvos bacillusokkal k festett. Az egyik képen, amely égő hajót ábrázol, a tenger ibolyasziait ba^-cillus violaoeus-tefep, a tflE vörös izzását a bacillus ' P"

ro

?tó

os

i

s ®

s a narancsszínű lángokat iaoillus staphyloooccus-telepek adták. . A képek ugy készültek, hogy dr. Flemming a színfoltok helyet baoilluse§irakba mártott ecsettel kanté be és azután a vásznat keltetogépbe tettre,ahol egy-két nap múlva kikelt a kivánt színű baoilíustelep. /MTI/ o L § L o n d o nb • 1 jelentik: H

a

rtmann Minerva, a Sanfraneisco melletti Mamino Real kórház volt ápolónője, teljes frisseséiben ülte meg százharmadik születésnapját. Mint ápolónő szolgált az amerikai polgárháborúban, az indiánok elleni és a: spanyol-amerikai háborúban és a | Fülöp-szigetek zöldülésében, florenoe Night ingalenek, az angol hadikórI házak megteremtőjének, bizalmas barátnője volt és magas kora ellenére r ma is • varrassál és csipkehorgolássr-1 keresi kenyerét. /MTI/