Napi Hírek, 1935. június/2

1935-06-18 [0349]

I § P a r i s . június 18. /Havas/ Franciaország és Olaszország nem teret mást - tekintettel az angol-német egyezkedésre - minthogy fenn­tartja teljes mértékben cselekvési"szabadságát a tengeri fegyverkezés kér­désében^, - mondja teljes egyhangúsággal a francia sajté. A Journal kiemeli, hogy Franciaország semmiesetre sem .-..> . . fogadhatja el azt. hogy "az arány számot "az egyes hajé osztályOK tekintetében kiilön-külön állapítsák meg. Felesleges lenne eltitkolni - irja a Petit Párisién - hogy a németek mesterkedése komoly csorbát üt a fegyverkezési problémák oszthatat­lanságának alvón, amelyet hat h^aap wta annyiszor leszögeztek. Dooteur tengernagy a Matin hasaDjain arra a végső következtetés­re jut, hogy ha Franciaországot az az eshetőség fenyegeti, hogy számra és minőségre lényegesen alatta marad más nemzetek hajóhadának, akkor meg kell kettőznie buvárnaszádainak és katonai repülőgépeinek számát. Az Echo de ^aris értesülése szerint az angol kormánynoz inté­zett francia jegyzék csodálkozását fejezi ki azon az eljáráson, amelyet a brit kormány önhatalmúlag tett magáévá. t t Az Ceuvr^ szerint a francia jegyzék jelentőségét eésősorban - sajnálatosmódon - az a körülmény adja meg, hogy Fagy-Brit-ánnia i.**us* a nép-szövetség általános politikájával, nevezetesen azzal a / szakit politikával, amelyet nemrégiben a londoni és stresai hivatalos köziemet nyékben dfcyan határozottan juttatott kifejezésre. ti,., A Journal csodálkozik, hogy a strosai közös arcvonal megalakítása utan Nagy-Britannia elkülönülve rendezi ezt a kérdést, amely­hez Rómának és Parisnak is van beleszólása. Ez az eljárás a németekben azt a hitot ébresztheti, hogy az angol-francia-olasz arcvonal szilárdsága igen állhatatlan. Ezzel szemben örvendeni kell annak, hogy Róma és Paris 7" !^ al ? b tanújelét adja jó egyetértésének és hogy egymás véleményének megkérdezése utan csaknem egyidejűleg válaszol Londonnak. /MTI/ Té/Té L § L o n d o n,június 18. /Magyar Távirati Iroca./ A Times pénz­ügyi rovata a népszövetségi kölcsönbizottság évi jelentésével foglalko­zik és kiemeli, hogy a bizottság Magyarországot a jó adósok közé soroz­ta, noha az ország gazdaságilag • : [volt, mert a mult évben gyenge volt a termése, s a termelek a vámsorompók miatt nem kaphatták meg a szomszéd államokban fizetett magasabb búzaárakat. Más tekintetben azonban szerencsés volt, mert a kormány politikájának sikerült - aránylag csekély áldozatok ára n - a hitele-z ők jóindulatát az ország számára, bizto­si tani. Az ebből származó előnyök akkor lesznek majd érezhetők, ha eljön az állandóbb jellegű megállapodás kötésének ideje, ami rövidesen várható. A rövid-és hosszúlejáratú külföldi kölcsönök nyújtásának újbóli megkezdé­se, ami,nélkül nincs kereskedelmi fellendülés, nem remélhető az elmulasz­tott adósságfizetések rendezése nélkül,akár a teljesösszegü törlesztések uirrfelvétele, akár az adósra és hitelezőre egyaránt kielégítő megoldás utián. Az ilyen megegyezést, ha tényleg méltányos, örömmel 'üdvözölhetik a köt venybir tokosok, mert véget vet a bizonytalanságnak, de az adósok is, mert uj alipokra fekteti hitelüket, amelyben.: azut án .megkezdhetik az újjáépítést, r^jdhju^ "WhxMjOu^ A Financial New* vezércikke szerint Magyarország kivételes meg­ítélést érdemel, mint olyan adós, amely a saját erejét túlhaladó nehéz­ségek ellenőre rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy kötelességeit tel­jesítse. Az 1934.-i ro»cZ termés súlyos * .". . csapás volt az olyan agr^rorszácra., mint aminő Magyarország . Tó/T , ORSZÁGOS UÍVKITAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom