Napi Hírek, 1935. június/2
1935-06-25 [0349]
§ra i ÖSSiSS t ?S8S4fe a " alattTal&at ' ti. napon hm ' - • -- - .«'/MTI/ Lnnf^f „ iA& a i 9 f 0 f í » Június 25. /NTl/ AZ északkarolinai Beaufort melletti kócsag telepen tüz támadt. Tízezer kócsag elevenen megégető.A kócsag-telep nagy kiteijedésU elzárt., fás, ingoványos terület volt, ahol a nemes állatok menedéket találtak a 1 vadászok puszí íli 1 ^'A q U í ^A ÖX ^ 750 P. m % röpülni nom tudó kócsak-ílóka a tu-h Ml)* ldósol3l} kócsag kicsinyei koroséso közben veszett ' i , . . L 9 n d 0 n ,> junius 25. /NTl/ A Dailv Herald külpolitikai szerkesztője Jelenti UiáÜu Alapos' az 1 feltevés, W-y SsSritiffia hajlandó az északábessziniai Sana-tó partján építendő gáttal kapcsolat oan >? az de sági eredményeket tenni. Szuaán vízzel való ellátását ' biztosítanák /le ,4ng li a eltérne attól az eddigi SBSSontjaoól hogy Eszakábesszima az angol befolyás alá tartozó b terűlet, amelyet meg kell védeni az olasz gazdasági befolyás ellon./MTI/ °L §Lond ónból jelentik: Öhove Arthur 50 éves kalkuttai mérnököt holtan találták ágyában. Halálát srapnellszilánk okozta, amely a világháborúban, 20 evvel ezelőtt, a mellébe fúródott és azóta lássa'] de állandóan közeledett szivéhez. Műéit utján nem sikerült eltávolítani és maga Shove többször mondotta, hogy előbb-utóbb "szivén fogja találni". /MTl/ Ma/Ma oL §Londonból jelentik: Percy Grainger ausztráliai zeneszerző nyilatkozatában élesen elitólte a "piszkos európai zenészeket ós zenéjüket.' 1 lehuüi Menuhin, a világhirü ifjú hegedűművész, aki ugyanakkor Melbcurnoeen hangversenyezett, kijelentette, hogy erre a támadásra "a maga módján" fog felelni. Hangversenyét műsoron kivül Bach D-moll szóló-3Zonátájávai kezdte és a közönség tomboló lelkesedésére ezt jegyezte meg: "íme, egy piszkos európai zenész." /MTI/ Ma/Ma - - oL §Lon<Jonból jelentik: Leningrádban teljes frisse ségben ülte századik születésnapját/a világ legöregebb zongorahangoló ja. Mesterségét a berlini • /gorzun lofim/ Bechsteín gyárban tanulta ki ós korán feltűnt a nagy Buhinstein Antalnak, aki magával vitte európai és amerikai útjaira, s ami'.dőn 1866-ban megalapította a szentpétervári zenei fősikolát, Kerzunt nevezte ki els" hangolónak. Korzun volt Csajkcvszky, Mussorssziy, Borodin, Balakirev, Rimszky-Korzakoff és Glazunofr kedvenc hangoló ja. líerzun még ma is folvtatja mesterségét. /MTI/ Ma/Ma
