Napi Hírek, 1935. június/2

1935-06-23 [0349]

W P^e i p i n g, junius 23. /NTl./ Csingte csüng, Csahas te rtomány uij kormányzója, vasárnap reggel a kinai állam elnöké­nek táviratilag elküld öt te lemondását. A kormányzó le mondása­után Kínának most nincsen helyi megbízottja a Csahar-viszály ren,de zésére ./MTI./ Ib/L ~ W II o s z kv a,junius 23. A T TI./ A világháború alatt Oroszországba vitt román állami kincsek kiadására irányuló szov* jetorosz-rcmán előzetes megbeszélések eredménytelenül f élbe" ­maradtak,, A szovjetkormány kijelenti, hogy jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy eleget tegyen az állami Kincsek kiadására vonat­kozó román követeléseknek, mert azokat előbb felül kell vizsgál nia^az állami banknak./MTI./ W London, junius 23. /MTI./ Bibben,trop nagykövet ma reggel a Reuter-^és a Havas-iroda képviselőivel/,;.;? beszélgetést folytatott s a német-angol tengeri egyezményről a következőket mondotta: - A szép beszédek, ^az egyik fővárqsból a másikba való gondtalan miniszteri utazgatások, az érteke/.zletek évei után itt végre először történt is valami, mégpedig a fegyverkezések korlá­tozása felé vezető első gyakorlati lépés. - Azt hiszem, hogy Európa a múltban azt a hibát követte el, hogy mindig túlsókat markolt egyszerre .Qu.i trop embrasse, mai étreint - mondja a francia. Mindenekelőtt két hiba történt: először mindig mindent egyszerre akartak rendbehozni, ahelyett, hogy az egyik kérdést a másik után vették volna elő és másodszor ami még rosszabb, megkísérelték minden ország minden^nrobiémáját minden hatalom részvételével egyidejűleg egy asztalná^L megoldani. Ezt n vezik azután együttes bekerend/szernek. Azt hiszem, hogy eddig a farkánál akarták felkantározni a lovat. - Németország is békerendszert akar, amely a nemzetek közti , tényekre és nem elméletekre épített barátságból származik. -Ebből kellene kiindulnia minden n^pszövetségnek. Németország megvan arról győződve, hogy ehez csak lépé sról-lépé ere lehet eljutni es azt hiszi, hogy Európa életbevágó kérdéseit csak béke tettekkel lehet megoldani* - akkor is, ha két nép «iőször egyedül cselekszik - és nem általános békeszózatokkal, amelaek Európát eddig nem vittek előbbre. "\~ÍA.M.Ü.S v - Azt hiszem, ez a tenger^ egyezmény gyakorlati békepoli ­tika kezdete-, tígytizersmihdenkorra szabályozza a hajo^rafik kérdését, tehát a Mémeiország és Anglia közti_legfontosabb kérdést. A tengeri haderő tekint ebében való vetélkedéslegyszersmindenkoira kikapcsoltuk. Csodálatos érzés, ha tisztába jövünk azzal, mit jelent ez erre a két országra nézve. - De megvagyok arról győződre, hogy ez csak a kérdés egyik .oldala. u. tengeri egyeznény másik főeredmenye az, hogy meg­törtük a -jeget, amely megfagyás ztotta Európa politikai helyzetet/ okszerű módon nem maradhat most el a megnyugvás légköre s ez bizony­nyal egyengetni fogja más kérdések megoldása nak az ut iát. Igy ez'a szerződés igen könnyen Európa valódi megbékélésének alapköve lehet. l-hv,T& - Meg kell jegyeznem, meg valamit: ma egy reggeli lapban azt olvastam, hogy Németország megkísérli, hogy eket verjen Francia­ország és Anglia közé. Errenézve ki kell jelentenem, hpgy nekünk Né­metországban" semmi; érzékünk sincs az ilyen különös gyanúsítások­hoz, amelyek eredete csak azoknak az embereknek locsogása lehet, akik egyszerűen nem tudnak meeszabadulni bizonyos háborúé lőtt i mentálistól. /MTI./ Hb/L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom