Napi Hírek, 1935. június/2

1935-06-23 [0349]

H § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem tanácsa vasárnap a bányászati szakoktatás megindulásának kétszázad ik évfordulója alkalmából a Műegyetem dísztermében ünnepi közgyűlést tartott, amelyen dr. Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi minisztert a banyamórnöki tudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Az ünnepi közgyűlésen nagy és előkelő közönség vett részt, amelynek sorában ott volt dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Bornemisza Géza kereskedelmügyi miniszter, Oswald István, a Kúria*' elnöke, barcziházi Bárczy István, Szily Kálmán, Tasn&MJagy András államtitkár, Sopronyi-Thurner Mihály polgármester, Liber Endre alpolgármester, Kenyeres Balázs, a Pázmány Péter tudományegyetem rektora, Bua , • János és Herrmann Miksa ny. miniszter, Hültl Dezső es '.ida Jenő felsőházi tag, a társegyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői, és meg igen sokan a tudományos élet előkelőségei közül. Miután az énekkar elénekelte a Himnuszt. Rohringer Sándor, az egyetem rektora^ megnyitotta az ünnepi közgyűlést, üdvözölvén a kormány jelenlévő tagjait, dr . Hóman Bálint minisztert, a tiszteletbeli doktorra ravatandó doktorjelöltet s az előkelőségeket. Felkérésére Finkey József, a bánya-, kohó- és erdcmérnöki kar dékánja, ismertette a tiszteletbeli doktorráavatás előzmányeit, dr. Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszternek a magyar bányászat történetére vonatkozó_ kutató munkásságát s a művelődéspolitika terén szerzett kiváló érdemeit, amelyeknek elismeréséül avatja őt az egyetem a banyamórnöki tudományok tiszteletbeli doktorává. Dr. Finkey József dékán tisztéhez kötött hatalmával ezután tiszteletbeli doktorrá avatta a jelenvoltak meleg ünneplése közben dr. Homan Balint minisztert, aki átvéve a művészi kivitelű díszdoktori oklevelet, hosszabb beszédben mondott köszönetet a kitüntetésért. Beszádébai hangsúlyozta, hogy tudós és kulturpolitikus egyar nt csak akkor érdemes elismerésre, ha tehetségét a korszerű haladás szolgálatába állitja. Tudományos munkássá ga s miniszteri működése is abban a három nagy gondolatkörben és eszmei törekvésben folyik, amely korunkat jellemzi. Ezek a spirituális világfelfogás, a materializmustól a spiritualizmus felé való törekvés, az autarkiától a ;,zintézic felé való törekvés, valamint a szakszerűség ápolása és kiépítése. A materialista világfelfogás szerint a történelem alkotó erők légerő se bbite az anyag, a történelmi fe jlődést a gazdasági és anyagi erők iránvitják. A spiritualista világfelfogás modern nivei korántsem akarják megtagadni a gazdasági és természeti erők fontosságát, sőt előmozditják működésüknek, is méret ét, de vallják és vitatják, hogy az emberi társadalomban és fejlődésében mégis a szellemiek és lelkiek a primer alkotótényezők, fi ' felfogás « . hódítását nemcsak nálunk, de az egész emberi társadalomban lát juk. A spiritualista felfogás előretörését olyan jelenségekben látjuk, amelyeket egyébként megmagyarázni sem tudnak. Elég utalni a nemzeti gondolat megerősödésének reneszánszára, a vallásos gondolat uj előretörésére. Ez mind arra mutat, hogy a spiritualista világszemlélet a matetrialista gondolatokkal szemben diadalokat arat. Egyes európai államokban az államszervezet terén is a spiritualista világszemlélet felé való hallást látjuk. A spiritualista felfogás fokított érvényesülésének tudható be az is, hogy a *.*•''.? - _ : kulturális Kérdések napjain kban erőteljesen előtérbe ynomulnak /s a nevelésnek a szakismereti oktatással szemben az utolsó évtizedben meglehetősen elhanyagolt problémája ma minden nemzeti társadalomban előtérbe kerül. Korunk jellemző tünete, hogy a tudományban az analitikus kutatás korszaka után a szintetikus összefoglalás korát éljük, s a kultúrpolitikában is nagyobb egységek teremtésére törekszünk, k nemzetnevelés egységének biztosítása ía olyan elv, amely előt :érben van minden nemzeti államban, sőt a nem nemzeti államban, Oroszországban,is, A nevelés egységének biztosítására törekszünk minden iskolatípusban, jóllehet, : ••.••. a szakismereti oktatásban ezek az iskola .fajok a legnagyobb mertékben különböznek egymástól. H/L /Folyt .köv./