Napi Hírek, 1935. június/2
1935-06-21 [0349]
Li 0 § G e n f, iunius 20.. A nemzetközi munkaügyi értekezlet 81 szavazattal 33 ellenében elfogadta- a 40-órás munkahétről szőlő javaslatot, amelyet az olasz delegáció terjesztett be. A 40 órás? munkahétről szóló javaslat elfogadása után a munkaügyi értekezlet elkezdte a részié ti avaslatok tárgyalás át, arra az öt iparágra vonatkozólag, amelyeknél a 40 órás munkahetet el akarja fogadni. iz öregségi biztositás vitájánál Kádár Levente miniszteri tanácsos., kiküldött kifejtette a magyar kormány álláspontját az értekezlet által tárgyalt kémesekkel kapcsolatban. Kiemelte^ hogy a magyar kormány célkitűzései a gazdasági kérdéseken kivül ^elsősorban a szociális haladást szolgálják, minthogy a nemzetközi kérdések szabályozása a parlament hatáskörébe tartozik, javaslatainál figyelésbe kell vennie a magyar törvényhozásnak azt az alapvető felfogását, hogy csak olyan egyezményeket cikkelyez be, amelyek megfelelnek a viszonyok organikus fejlődésének, ha a vállalt nemzetközi kötelezettségeket teljesen végre tudja hajtani. Igy az elmúlt napokban Magyarország mint második állam ratifikálta a foglalkozási-betegségekről szóló egyezményt, lein tővé téve annak hatálybalépését. A magyar törvényhozás" álláspont jának' megfelelően Magyarország nem erősíti meg azokat az egyezményeket, amelyek őt közvetlenül nem érdeklik, igy a gyarmati munkatoborzásról szóló iavaslatot, valamint a szénbányák munkaidejéről ké-' szült egyezmény móoositását sem. mert az eredeti javaslatot sem fogadj el. A munkaidő kérdésében ai kormány a legközelebbi ülésszakok egyikén be fogja terjeszteni a Képviselőházban a 8-órai munkaidőről szóló javaslatot. _X^ AAJZU i~^ XJKiz öregségi biztosításra vonatkozólag - folytatta Kádár<£w&u1í beszédét - a magyar kormány nevében elfogadom azt a kompromisszumos javaslatot, amelyet a. francia, lengyel, olasz'&s magyar delegátusok az angol Hackforth vezetése alatt kidolgoztak. Ez a javaslat ugyan nem éri el a magyar jelentés alapján kidolgozott hivatalos t ervezetben nyújtott előnyöket, mégis magyar szempontból nagyjelentőségű, mer* lehetővé teszi ? hogy a külföldön Ü.G.U.JZŐ magyar maakusok öregségi járulékaikat, özvegyeik és árváik ellátásukat akkor is megkapják, na Magyarországba visszatérne";:. Remélem, hogy a javaslatot a bevándorló államok is raíifikálni fogják és ezzel csak arra árszínvonalra helyezkednek, amelyet a magyar társadalombiztosítás már eddig is elért. Az öregségi biztositás szolgáltatásainak legkisebb mértékére vonatkozólag ,,' .'. az 19 33 évi egyezményt Magyarországnak nem áll módjában elfogadni, mert a háztartási alkalmazottak öregségi biztosítása Magyarországon fel van függesztve. Ez r-zonb^n nem jelenti azt, hogy C magyar társadalombiztosítás szolgáltatásai kisebb ok volnának az egyezményben előírtnál, mert a magyar társadalombiztositás - anelynek történelmi mustja v-n, hiszen már 1224-ben, tehát az angol Magna Charta idejében a selmeci bányászoknak a társulása gondoskodott n beteg, balesetet szenvedett vagy munka kép tol un bányászokról - sokkal többet nyújtott az egyezményből ' előírtnál. Kádár Levente igazolta az 1933-ban elfoglalt magyar álláspontot hogy egy állam sem ratifikálta még ezt az egyezményt, épen ezért felveti az egyezmény revíziójának gondolatát. A most elfogadott egyezménytervezettel - fejezte be felszólalását Kádár Levente - a társadalombiztosítás'nemzetközi szabályozása befejeződött. Epen ezért fontos Butler igazgatónak hozzájárulása, hogy"a nemzetközi munkaügyi hivatal a magyar indítványnak megfelelően, a családi szociálpolitikai kérdésekre is kiterjeszti működését. A nemzetközi munkaügyi értekezleten jó benyomást keltett Kádár Leventének az a bejelentése, hogy Magyarország mint második állam ratifikálta a foglalkozási betegségekről szóló egyezményt, iz egyezmény életbeléptetéséhez két állam ratifikációja szüKséges. Tehát Magyarország ratifikációjával lépett tulajdonképen életbe az egyezmény. Kádár levente beszédét nagy tetszéssel és tapssal fogadta a°munkaüo-i értekezlet télies ülése, /ta/ ÍRSZÁGOSLEVÉLTÁR y*l/Y<i K szekció
