Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-08 [0346]

Pesthy Pál felszólalásában örömmel állapította meg, hogy 87 -igazságügyi tárca költségvetése már eljutott a normális költseg- vetési állapé thoz. Örömmel állapította meg azt is, hogy e cél elérése _ érdekében az igazságügvmihiszter teljes erőt fejt ki s ezért s minisztert és a minisztériumot örömmel üdvözölte. Az előadónak ebből a megállapításából, hogy e büntető ügyíorgalomban emel .védés,a polgári és telekkönyvi forgalomban pedig csökkenés állott be, azt a kevetkeztetést von a le, hogy éz a gazdasági helyzetben beállott hanyatlás kivétkezménye. A polgári és telekkönyvi forgalomban beállott csökkenés különösen az ingatlanok körül tett védelmi intézkedések következménye. Ha teljes forgalmat óhajtunk elérni, akkor ezekét a korlátozásokat meg kell szüntetni. Ezt azonban csak e ga zdaadósságpk végleges rendezésevél érhetjük el. Nehéz feladat ez, de meg kell oldani.' Bízik abbén, hogy a k.:rmány e feladatot meg is fogja oldani. Nagyon fortosnak tartja a tagosítás kérdését is. Az ország közgazdasági életének alapja af öld birtok és ennek prosperitását mindenkéoen biztosítani kell. Hatékony eszköze ennek 2 tagosítás, inén ezért kéri a tagosítás mielőboi megvalósítását. A kormány iránti bizalomból a k 'lts égvetést elfogadta. BVhlen István azzal kezdte felszólalását, hogy a kormány által bejelentett ^reformprogramra egy része az igazságügyi tárcához tartozik. A kormányzó megnyitó ''beszéde ebben a tekintetben"meglehetősen szjpQkar vilt, különösen az úgynevezett közjogi reformok tekintetében, felteszi a kérdést, hogy hogyan állunk e közjogi reformokkal és az igazságügyminisztertől választ kért abban a tekintetben^ mi a kormány terve e ^közjogi reformoknak azzal a részével, amelynek előkészítése az igazságügyi tárca hatáskörébe tartozik, főként tehát a kormányzói jogkör ' kiterjesztése és a felsőház átalakítása tekintetében. Ezzel kapcsolatban félteszi a konkrét kérdést, szándékozik-e a kormány a felsőház jogkörét kiterjeszteni s ha igen, az ilyen iránya reformmal kapcsolatban meg akarja-e változtatni a felsőház jelenlegi összetételét." Bethlen István gróf második kérdése az veit:, hogy a KOrmáqy hajlandó-e és szándékozik-e ezeket a közjogi reformokat már legközelebb a parlament elé terjeszteni^ vagy megvárja, míg 3 belügyminisztérium által előkészítendő választójogi reform a házaié kerül. Ezután a tagosítás kérdéséről szélt. Főképen arra hivta fel a figyelmet, hogy a tagosítás eljárási és,pénzügyi'részének előkészítésével egyidejűleg a tagosításra vonatkozó anyagi jogszabályoknak felülvizsgálása és megfelelő átalakítása is szükségessé válik. Hivatkozott arra, hogy a tagosítás a háború előtt Erdélynek egyes vidékein igen fontos politikai kérdés volt , amelynek tiL.eglé'.ektani visszahatásai is voltak. Hivatkozott egy kiváló bírónak arra a mondására, hogy a tagosítás kérdése a jó bírónak, és a pénznek a kérdése. Az a á. •»• • kérése, hogy az igazságügyi kormány ne tekintse a tagosítás kérdését tisztán pénzkérdésnek, hanem tekintr.o elsőrangú jogi Kérdésnek is. Ebből a 'szempontbél főleg az anyagi jog megfelelő felülvizsgálását tartia szükségesnek s ezért kéri, hogy az igazsggLigyi kormány e szem- > «0 pontok figyelembevételével gondosan készítse elő a tagosítást. A harmadik kérdés, amellyel betűien István gróf foglalkozott, a sajtóreform kérdése volt. Ez nagy politikai kihatású kérdés, 3 * - mondotta Ezzel kapcsolatban is kéri, hogy az igazságügyminiszter ismertesse elgondolásait. A sajtóreformot töob .szempontból letet el- . g készíteni, lehet oly képen, hogy ki'irtják a sajtőélet terén mutatkozó visszaéléseket, de lehet ügy is, hogy elnémítják a sajtó hangját s guzsbaketik a sajtó szabadság:,!. Ez utóbűi iiányu reform ellen ő a maga részéről az alkotmányosság nevében tiltakozik. Jelenleg-^mondotta • a sajtó egy íésze meg van rémit've azoknak a különböző szállongó hiréknek hatása alatt, amelyek a kormány sa jtéi el orm-elgond olásai körül terjengenék. Ez az egyik oka annak, hogy a sajtónak ez a része nem mer élni a'kritikának azzal a ezabadságával, amelyre alkotmányos országnak . feltétlenül szüksége van. világos és határozott választ kér az igazságügyminiszteriő 1 abban a tekintetben, hogy a készülő sajtóreform milyen elvek alapján készül el s megőrzi-e a,Dirálátnak valamint a gondol at közlésnek" a szabadságát. Bethlen István gróf végül a vegyes dönt 5bíróságok működtetése tekintetében néhány szakkérdéssel fog'

k

• l'alíozott. /Folyt.köv,/ Ta/Yi • - - ;

^ ^