Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-10 [0346]

fÁ pénzügyi bízottá**g ülés ónek?Tolytatása./ Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel.ezután. Először ír " köszönetét fejezte ki a pénzügyi bizottsá: tagjainak felszólal a se okért es a kultusztárca iránt' tanusitott eraeklédesükért. Efcután elvi kérdésről nyilatkozóct: a tanulás szabadsagának Kérdéséről. TSkéttes és helyes álláspontnak tartja a tanulás szabadsagának Mztoá tását, egy korlátozást azonban hozzá kell fűzni ehhez; a tanulás szabadságát biztositani kell. de az iskolába járás szabadságát azoknak, akik nem tanulnak, fcem lehet biztosítani. Ez az én elvi álláspontom - mondotta a miniszter es amennyiben Magyarországon ugyanaz a felfogás uralkodnék, ami Amerikában, hogy az iskola elvégzése semmiféle jogcímet nem ad államies közületi elhelyezkedésre, akkor ez a felfogás érvéry e sülhetne 13 . Nálunk azonban sajnos az a felfogás, hogy a diploma utalY&

W Áti^. állásra,nemcsak hogy nem gyengült, hanem nagyon megerősödött es epen a gazdasági életben bekövetkezett időleges romlás következtében ma mindenki az államtól és a közületektől várja az elhelyezkedést. Ilyen körülmények között Q kormáry nak időlegesen bizonyos ko látozásokat kell életbe léptetnie, A korlátozást azonban más szempontból is szükségesnek • . vélem. 1 hábofí, befejezése óta megfelelő előismeretekkel nem rendelkező ifjúság Terült a középiskolába és ennek folytán a középiskolából az egyetemre is. Olyan elemek kerülnek ide, amelyeknek tehetsége és képessége egyáltalában nem alkalmas ilyen iskola elvégzésére. Ezért én különbséget teszek azok.között az í%olák között, amelyk be minden fiatal :mbernek nemcsak joga, de kötelessége is járni, vagyis az iskolakötelezettség alá tartozó iskolák és a többiek között, Az előbbi csoportba sorozom azonban azokat az iskolákat is, amelyek a gyakorlati életrejievelnekj például a polgári iskolák, mindazokat az iskolákat, amelyek sazdasa gi szakirányú képzést adnak. a TF.VÉLTÁR K .szekció Ezeknél az iskoláknál mindenféle eszközzel előmozditom a gyermekek fanulási lehetőségét és ezekben az iskolatípusokban a t' ndijak, az Ösztöndijak és a szociális kedvezmények rendszerét annyira tágítani óhajtom, hogy mindenKi eljuthasson a piolg'ri műveltséginek ahhoz a fokához, amelyre nagy szüksége van a nemzeti társadalom nagy többségének. Viszont a középiskola ás az egyetem tekintetében szelekciót tartok szükségesnek. Lehetetlennek tartom, hogy •olyan fiatalemberek, akik például a mezőgazdasági pályán igazán heszn

cs, becsületes és dolgozó munkásai lehetnek ennek az országnak és akik egy mezőgazda sági középfokú szakiskolát elvégezve magasabb műveltségre is szert tesznek, sőt a mezőgazdasági társadalom bizonyosfoku irányítására is képessé válnak, lehetetlennek t ártom, hogy ezek a fiatalemberek tisztán hiúságból középiskolába mentjének és ott mint selejtes elemek szerepeljenek. I társadalom nagy részének a szakiskolák felé való tere lé e elsőrendű életszükséglete a nemzetnek, de sajnos a nemzeti tára&dalom ellenáll ennek a törekvésnek. Nagyon nehéz a különféle szempontokat összeegyeztetni, azonban lassú és céltudato nevelő munkával ezt mégis előkeli érni és az a törekvésem , hogy azt a túlzottan elméleti oktatást, amely ma közoktatásügyünket ^tényleg jellemzi, gyakorlati irányú oktatási rendszerrel cseréljem fel. Ezt azonban nem tudom máról-holnapra keresztülvinni. Ami a mezőgazdasági szakoktatásra vonatkozó megjegyzést illeti - folytatta a miniszter - ebben a tekintetben miniszterségem óta már néhány fontos-lépést is tettem, amennyiben például a vidéki fiúpolgári iskolák számára megállapítottunk egy külön gazdasági tantervet

? amely igen jó alkalmat nyújt arra

? hogy a^polgári iskolák növendékei a primitív mezőaazdalkod ásnak bizonyos ágát, a ayümölcstermeszte st, háziálla ttenéyészté31 elsajátítsák. így bizonyos fogékonyságot ka pnak arra, hogy ezen a pályán maradjanak és majd a szakiskolák révén bizonyos magasabb ismereteket szerezHessenek. Ta/K /Folyt, köv./