Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-09 [0346]

o- § A Magyar Távirati Iroda jelent itA képviselőház pénzügyi bi­zottsága ma délelőtt Bud János elnöklésével a kereskedelemüeyi' tárca költségvetését tárgyalta. A bizottság ülésén a kormány részerői Eabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Bornemisza Géza keres ke delemügyi miniszter, Kozma Miklós belügyminiszter, továbbá Jaksbb Oszkár pénzügyminiszté­riumi államtitkár, Winohkler István, To-miay Géza, Dalnoki-Kovács Gyula, és Petneházy inta 1 keres kedelemügvi államtitkárok és Preszly Elemér belügyi államtitkár vettek részt. Knob Sándor dr • előadó ismertette a tárca és a hozzátarzozó üze­mek költségvetését, A tárca költségelőirányzata az Üzemekkél együtt 435 millió, azegész állami gazdálkodásnak több mint 30 százaléka. Ugy a tsroa, mint a posta,az államvasutak és az állami gépgyár gaz­dálkodási kereteinek megszabásénál bizonyos óvatos optimizmus jut kifejezésre. A tárcskiadások az előirányzat szerint 4.4 millióval fognak emelkedni, a posta* a telefonnál és a rádiónál 1.1 milliós, a JMy. az áruszállításoknál 4.1 millió pengős bevételi többletet re­mél ós az állami gépgyáraknál is a forgalom 2 milliós emelltedésére számítanak,il beruházások összege az összes tárcáknál 22 millió, amip­ből a ke re skedelenügyi tárcára és a hozzátartozó üze.nekre 20 millió pengő esik. A beruházások összege - tekintettel a mai viszomokra ­aránylag nem nagy .Ez az összeg azonban kiegészüli: \. ' a most kibo­csátásra kerülő 15 millió pengős kölcsönnel, amelynek tulnyomórésze a kereskedelemügyi tárca keretében kerül feIhasználásra»Falhivta a bizottság figyelmét ez Üzemek egyre növekvő eladósodására. Ezek az adós­ságok az uj költségvetésben 726 millió pengőre emelkednek és a köles ön­szolgálat, tehát a tőketörlesztés és kamat majdnem 48 millió peneő. Ez természetesen súlyosan megbénítja ezeket az üzemeket a rájuk bizot t faladatok teljesítésében. A vitában elsőnek Eber ita : al szólalt fel. A külkereskedelem ~ elvi kérdéseivel foglalkozott és kifogásolta.:, az "egy kéz fT- kikinálás, a kényszerszindikátus rendszerét, amely odavezet, hogy a mezőgaz­dasági termelőkkel szemben hivatalos kényszer kartell működik,, kifelé pedig nem érvényesül a kereskedelem legfőbb értiéke, a piackeresés, amelyet bürokraták nem biztosithatnak. Teljes elismeréssel a Kül­kereskedelmi Hivatal vezetése iránt kérte, hogy kényszerintézkedések helyett a teresedelem szabadsága legyen irán-adó. Sürgette a régi vámtanács visszaállítását, hogy a mezőgazdasági, ipari ás te re s ke de 1­mi _ érdekképviselő tek bizalmas utón hozzászólhassanak 8 kereskedelmi politika nagy kérdéseihez. Végiül sürgette a vasárnani munkaszü­net kérdésének azonnali rendezését azon az alapon,* hogy egy­ségesen csakis reggel 7 érától 9 óráig lefessen nyitva tartani az élel­miszerüzleteket * Farkas Elemér a kisipar nehéz helyzetét tette szóvá. Kérte a kisipar hiteligényeinek honorálását, olcsókamatu hitelt sürgetstt, továbbá az OTI-terhek és há/tralékok azonnal csökkentését, Kérte a vasárnapi munkaszünet sürgős rendezését, valláserkölcsi és szo­ciális okokból. Az úttörvény benyújtását követelte, mert sz egységes úthálózat másként me snem valósítható. Az útépítéseket - a bekötő és nemzetközi utak tekintetében - erőltetett mértékben kell folytat­ni, mint legszükségesebb beruházást. Kifogásolta a posta személyzeté­nek tervezett létszám csökké ntés ét az. eg ye n lő el bán á s e Ive alan i án Gu/L /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom