Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-07 [0346]

::e c s,majus . /Bácsi Távirati Iro na./ ^chmitz polgármester ma tájékoztatta a közsági előadó Ja t a budapesti tartőzkoaa sár szerzett benyomásairól. Bevezetésül megjegyezte,' hogy látogatásának célja főképen gazdasági és elsősorban idegenforgalmi kérdések megbeszélése volt, de egyúttal az is, hogy a ket főváros között régi idők óta fennálló személyi jóviszonyt tovább ápolja. Magvarország Jelent'-gége Becs szempontjába az idegerrforgá. om terén sokkal isme tebb - jelentette £i a polgármester -, semhogy arra sok szét kellene vesz" esetni. A Vét varos Között egyébként is 3 ok az érintkezési pont és mindkét tőnek egyaránt nehéz kérdsaek egész sorát kell* megoldania. Budapesti tárgyalásai az idegenforgalmi kéroéseket néma technikai keresztülvitel szempontjából, hanem az általános elgondolásokban érintették. Az árumintavásár kérdésé ••rol is beszéltek. A budapesti árumintavásár vezetői közölték, hogy a legközelebbi bécsi őszi árumintavásárra nagyobbar anvu részvételt koszitenek elo és nagyobb , számú látogatóval is felkeresik a vásárt. A polgármestbr Budapesten sok érdekes változást állapithatott meg többévvel ezelőtti legutóbbi tartózkodása óta. Igy különösen lekötötte figyelmét, hogy a mostani városi vezetőség milyen tetterősen hozzálátott a Duna j bbpartján levő,Bucapest számára oly fontos, Tabán újrateremtéséhez. Lebontották itt a sok elavult kis házat és ezíccszerint nagy kertet létesítenek. 1 város fejlődésének lehetőségei különösen kedvezőm. Végül megjegyezte a polgármester, hogy Budapest városa nagroü jo benyom mt tett rá. Örömmel állapitlatja mep, hogv mind s hatóink* mind a sajt. ás a lakosság mindenit szívesen fogadták. /MTI./ -o- § n ő m a, május 7. /Stefani/ Lessona gyarmatügyi államtitkár a képviselőházban az olasz-abesszin viszonyról mondott oeszédében egyebek között kijelentette, hogy a barátsági és együttműködési szerződésnek a két ország közötti kereskedelem kifejlesztése volt a célja, Mig azonban Olaszország teljes mértékben megtaitoHa aláírassál szentesitett igéretét, Etiópia nem tartotta meg a szavát, áőt Abesszínia meg is akadályozta mindenkor Olaszországot abban, hogy vele szemben teljes gazdasági tevékenységét kifejthesse. Ennek az állításnak igazsága, amelyet nem is lehet megcáfolni, azt bizony it ja, hogy ... Etiópia komolyabb < terveket rejteget, Ezt bizonyít jak az ismert incidensek,, az etiópiai kormány magatartása az -incidensek után ás Ábesszinia császárának ujabb beszédei. Olaszországnak joga van feltételezni, hogy az ualuali es afdubi incidensekéhez hasonló támadások többé nem ismétlődnek meg és azt akarja, hogy^az 1928 évi szerződéseket tartsák tiszteletben. Olaszország biztonságban és nyugodtnak akarja látni jövőjét. Az etiópiai császárság Afrikának . utolsó nemzeti állama, ámde valójában nem egyéb, mint több afrikai népr 1 egszolgeibb alárenáelés^f " , amely az utóbbi negyven 'esztendőben erőszakosai óriási gyarmatállamot létesített s ezt a rabszolgaság módszereivel használja ki. A császárságnak több mint kétharmadrészen aj " . nem siVe rült a legcsekélyebb rendet és nyugalmat sem biztosítania, A határvidékek állandó, zavarforrást jelentened az olasz gyarmatok számira. Lessona beszéde befejezésében a kénviselőház nagy tetszése közben, amelyhez Mussolini is csatlakozott tetszésnyilvánításaival, kijelentette, hogy az olasz polgári érdekek védelme rákényszeríti Olaszországot, hogy legyen résen és tegye meg az évó-intézkedé seke t. A képviselőház ezután lelkesen tűntetett a Duce mellett. .' 1 W ^^.A"-^^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció