Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-07 [0346]

7°7. • a r s o május 7. -A Lengjél Távirati Iroda jelenti: A képviselőház es a szenátus kormány támogató blokkjának tagiai es e p.rtcsoportok vezetőségei előtt Slavek miniszterelnök mint a blokk vezére kifejtette az uj alkotmányhoz alkalmazott választójoí i tör­vényjavaslat elveit. A javaslat abbil a szempontból indul ki, hogy a nemzet politikai képviseletének fő gondolata olyan embereket megválasztani, akik mindenkinek bizalmát élvezik, hogy mindenki szá­mara hozhassanak törvényt. Slavek miniszterelnök kimutatta, hogy ezt az egyszerű elvet a politikai partok teljesen kivetkőztette 1- poli­tikai természetéből és a választei tevékenységet vak szavazássá süli vesz­tettek a partok részéről előre megállsnito t'. 'élőitekre. . . ,Az uj választójogi törvény eltörli a pártok monopolisz­íkus helyzetét a kepvi selő jelöléskkr e nézve. Az uj rendszer br^tositja a nemzeti közvélemény szabad -kifejeződését, megvalósítja a jelölt es a valaszta közötti bizalom elvét. A képviselőház választási gépezete a kövétkező lesz: Az egész országot 100 v ál asz t'J kerületre osztják fel, amelyek mindegyike két képviselőt választ. Ilyenformán a képviselők számát a mostani 444-rel 20ü-ra csökkentik, minden választókerületben küldöttgyűléseket hívnak össze, amelyeknek egyedüli feladata, hogy kijelöljék a kép­viselői el öl tekét, mégpedig a betöltendő mandátumok két szeres - eset­leg hatszoros - számában. Izek a j elölő-gyülésük a: . . . ; •- , . területi önkormányzat i szervek, a mezőgazdasági, az ipari, ke­reskedelnr .és sézmtives kamarák, u. vszrnt'n a szakszervezetek kikül­dötteiből fognak állni. Az ilyen módon megállanitott jelöltlistából minden választanak joga van két nevet választani. Megválasztott kép­viselőknek ; • 3Z okat a jelölteket nyilvánítják, akik a"legtöbb szavazatot kaotak. ; . . ". J ' B Mig a képviselőházat a nemzett közvélemény kifejezőjének es a kormány ellenőrző szervének gondoljak el, a szenátus a tapaszta­latot, és az állami kérdések érett megi telesét íogja képviselni: A sze­nátusi választásokban s^ávazó-jog illeti meg a.'.: a követ űzőket: 1./ Azoisat az érdemes személyiségeket, akik polgári vagy katonai ki­tüntetéseket . aj kapt'?k, é./ azokat _ M. u rkik vezető állást töltene.: be a nemzeti önkormányzati szerve iben* vagy a társadalmi és gazdasági szervezetekben és csoportosulásokban. - L "\ * i szenátusi választás két fokú lesz; a szenátusi vá­lasztok mmden vajdaságban küldötteket választanak a választói testü­letéé amely azután megválasztja a szenátorokat, A szenátorok kátharm«d­reszétvalasztjak, egy harmadrészüket pedig a köztársaság elnöke nevezi Kii & szenátorok összes számat 56-ban állapitják aeg. . Slavek miniszterelnökbefejezésül vizsgálat alá vette » választási kérdést a vegye slakosságu választókért; le lekben. Megálla­pította, hogy ez uj választójogi törvény minden bizonnyal hozzá fog já­rulni ; az f ellentétes nacionalizmusok küzdelmeinek elsimításához, amelyeket a regi valasztni rendszer csak fokozott -••zzrl, hogy belesodort' a vá­lasztási játékba. .... S: ayek kifejezte azt a meggyőződését, hogy az uj rendszer m &..±Wx főnnyiteni az ugyanazon a területen élő vegyes nemzet-' elemek egyuttélósét.és együttműködés t. A történelem bizonyítja - 'elentette ki a miniszterelnök - hogy a lengyel nép nemcsak tudott agy üt telni más né­pekkel, hanem tudott benn k téstvérnépekot látni. Erre a történelmi tö­rekvésre kel.:, felápiteni ÍZ országgyűlési képviselet méltányos megoldását. . • Bl/Vi

Next

/
Oldalképek
Tartalom