Napi Hírek, 1935. május/1
1935-05-07 [0346]
L f L o n d o n,május 7./íi^yar Távirati Iroda/ A lordok házában lord ,. Dickinson az angol né^szövetségi unió egyik moaelapitóia határozati javaslatot terjesztett be, amelyben fclhivta i ház figyelmét a népszövetség ezév április 16.-án h*zott és a szerződések szentségét hangsúlyozd határozatára ^s indítványozta, fejezze ki a ház sajnálkozását a harmadik javaslat clfc . s,dása fulctt, amely kiélezi az európai nemzetek közötti ellentétet, holott baráti közreműködésre volna sürgős szükség és kéri a ház az ngol kormányt, hogy a többi hatalommal együtt kezdjen Németországgal oly irányú tárgyalásokat,, amelyek elfogadhatok a német nép számára, ás biztosithatják nurópa maradandó békéjét. Lord Dickir.son hossza indokoló beszédében hangoztatta, hogy közvetlen háborús veszélyt" nem lát, de kezd visszatérni a háború előtti légkör*. TTj nemzedék: nő fel, amely a világháborút csak a könyvekből ismeri. Főkén Németországban nyomul rohamosan előtérbe az ifjabb nemzedék, amely nem látja be, miért lakoljon oly koimány tetteiért, amelyet az ország már rég lerázott magáról. Ha Németországgal ugy tárgyaltai volna Versaillesben,mint Anglia az angol-bur háború után, akkor Európa nagyot haladt volna a jólét felé és Hitler cimtáblákat festene Bécsben. Igaza van a Rímesnek, hogy a versaillesi békét a legyőzöttekkel való előzetes tanácskozás nélkül szövegezték meg. Az ötödik szakaszt tilson 14 pontja alapján vették fel az alapszerződésbe és a gvőző hatalmak is kötelezték magukat, hogy leszerelnek. Azóta 16 év telt el. Az általános leszerelés elmaradt; a német kormány felfogása szerint a többi ha talon, nem tartotta be szavát és igy a szerződés többi része nem kötelezi Németországot. Ez az állitás nem eszszcrütlen, mert nem lehet az ötödik szakaszt ugy értelmezni, hogy bár mit tegyen is a többi hatalom, Németországnak örök rabságban kell maradnia. A bevezetés világosan megállapi tja, hogv Nemetország lefegyverzésének csak a többi hatalom had erő korlátozásáig kell fen nmaradni a. Különösen aggasztó - folytatta lord Dickinson,- hogy a né szövetségi határozat ujbol felvetette a békeszerződések kérdését, amely már eddig is igen sok bajt okozott Európában. Egy nemzetet csak területe elfoglalásával lehet valamire kónyszeri teni, ezt pedig a határozat kifejezetten kizárta* Nem lehet azzal biztositani a bekét, hogy Európát két táborra osztják: Németországra ésa né .-szövetségre. A j el en pillanat még kedvező a békére* • -• . Hitler kijelentette, hogy békét kivan. A német n^p tömegei béke után sóvárognak. Angliának nincs t oka, félni Németországtól, amelyet ... . elsősorban belpolitikája megfosztott barátaitól. Az az érdeke Angliának is, hogy Nérne tország elfoglalja az Őt megillető helyet. Fátyolt kell boritani a múltra. Lord Rennel of Eodd volt római angol nagykövet konzervatív főrend megállapitotta,, hogy a né szövetség'helytelen pillanatban lé -ott közbe é s'sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a tanács ülésén senki sem hozott fel sommit Németország # védelmére. A versaillesi szerződést fegyveres fenyegetés kisérte. Saját tapasztalataiból emlékszik esetekre,"midőn a német "reálpoliti ka tf olyan eljárásokat palástolt, amelyeket a né szövetség sohasem helyeselt. De nem kell elfelejteni azokat az eseményeket,amelyeknél fogva a német nép szdszégőnek tekinti a győzteseket. A népszövetségi alakulattal egyidejűleg Németországot szomszédai a szövetségesek hálózatával i g yek e zn ek el s zi ge f el n i. A szónok ezután hosszasan elemezte a Németország és Franciaország közötti ellentét növekedését. Örömmel üdvöz ölte Mac Le nal d miniszterelnök csütörtöki ki jel onté sé t, amely szerint nyitva tartják a kaput /lé a tárgyalások olstt és reméli, hogy ezeket a tárgyaláso at a megfélemlítéstől valóf . nem kiséri ás nagyobb méltányosság szelleme tölti el,mint a 15 év előtti eljárásit Ha/Kn f^-f^d^-^ I Folyt.köv./
