Napi Hírek, 1935. május/1
1935-05-06 [0346]
Kétségtelenül boldog és "büszke lehet az az Álma Mater,aniely százados hagyományokra tekinthet vissza. S ha .'" a mi Erzsébet tudományegyetemünknek, -rnelv előVb PŐZS onvbai működöt t, majd itt Pécsett működik, nincsenek is régmúltban gyökerező'hagyományai, itt ebben a városban,ahol uj otthonra talál t,mégi s mes széf ultra vi sszame nő évszázados hagyományé kit örökölt a régi pécsi egyetemtől. - 1364 es ,j 67 között egy időben alapított egyetemet Magyarország olaszföldről ideszakadt dinasztiájának legnagyobb tc.gjalic.gy Lajos.. Pécs városában, Ausztria első fohe rcege. Rudolf.. Bécsben, s kengyele £ egyik legnagvobb királya íTegy Kázmér Krak. :oban. Mi modern történészek, eDDon ez egyidejűségben okozati összefüggést^ keresünk* Keressük, miért és hogyan tortént ez az alapítás egyidejűleg. Husz évvel elébb alakult meg az első egyetem az Alpesefcen innét. A német-római biro dalos franci avérü császára Luxenbeurg Károly, alapito+ta a "német birodalom első egyetemét szülővárosában 'drágában. Ennek' é; ugy. mint a husz esztendő múlva,tö rtént három egyidejű egyetemi alapitásnak a régi egyetemi tradioiéban és a nemzeti, gondolatban van a magyarázata.. Az államok a nemzeti gondolat pirkadásának corában önálló nemzeti életre törekedtek, a tudománynak is önálló müvelését Uvánták. Szabadulni akartak más nemzetei: tudományos gyámkodása alól, s az egyetemi gondolatnak, amit azelőtt francia és olasz földről_ hoz tele maguki.il, saját hazájukban is talajt akarta; szerezni* Azt kivánták, hogy ezek az eszmék hazájukban is gyökeret verjenek. A nemzeti gondolatban és az egyetemi gondolatban van tehát a gyökere annak,hogy ez a három nemzet egy időben szőrözte mog első egyetemét* - De van óbbon oolitikai összefüggés is, mert hiszen 1361-64 között ez a három fejedéi lm -.K,gy L . Jos,N .gy Kázmér és Rudolf közös harcot vivőtt azzal a nagy császárral, akinek tudományától a maguk nemzetének tudományos életét és egyetemeit függő ti oni t oni' ki ván ták • Az időszerű politikai hattere is megvan tehát három egyetem alvói teásának. Ebből indul ki az ?„ foltevés 1 s, hogy az o.'litctt három nagy fejedelem a arünni találkozó alkalmával talán éb együttesen határozta el a három nemzeti egyetem alakítását. Vannak jelek, amelyek határozottan erre mutatnak s na ma még nem is tudjuk bizonyitani, nagyon valószínű az a feltevés, hogy e három egyetem létesitese olyan kulturális egyezség következménye volt, amit ez a három fejedelem a császárral szemben"' köstö tt. - Kulturális barátságokat a múltban rendesen nem a oolitikusok hanem a tudomány ck művelői kötöttek, akik a közénkorban szo ros~ érint készé sben álltak egymás saU egész Európában . A közénkornak univerzális és spirituális szelleme, aEelkie" iránti tiszta vonzódása hozta magával, hogy a kérészié ny emberiséget univerzális egy ságben fogva fel, a tudományt is egymással összemüködve munkálták. Később mindannyiszor, amikor a szellemiség előtérbe jut;-'"t a történelem egyes korszakaiban, minduntalan erősödik a kulturális érint asz és a nemzetek között* A renaLsance idején valóságos kultur-csere viszony volt Nyugat-és Közép-Európa valamennyi állama között s a reformáció és ellenreformáció korában is megvan ez a kapcsolat. Később a. materiális gondolat háttérbe szőritja a szellemieket s ez az irány győzött a 19- " század második felében, moly a matorializmmst a rm-ga tudományos teóriájában és gyakorlati kilkdlmázasában a legtökéletesebben é-itette ki. Ezzel szem bon a mi korunkban újra előtérbe lér-nek a szellemi tényező.; itt is ott is. felvonul egy szellemi irányzat ' s ennek a spirituális világszemléletnek egyik jelensége az az uj rendszer, amely a nemzetközi egyezmények torán kezd ki ;I ámulni. - A no li ti kai és ga^d:.sági nemze tközi szerződések mállott az utóbbi évemben általánosabb formákban, legújabban pedig a baráti nemzet dl között kötött szerződések araijában kulturális egyezségek tűnnek fel. Ezek annak a felfogásunknak kifejezői, hogy a nemzetei: barátsága nem lehet állandó,folytonos és szilárd, ha pusztán anyagiakra é ül. A kialakulóban levő szellemi es világfelfogás korában ugy hisszük es azt tartjuk, hogy a politikai és gazdasági érdekközösséget csak szellemi közössegek alapozhatják meg. nDC , (r/ , pri , . , H/fcn ° / íblyt.k»v./ K«CL« T
