Napi Hírek, 1935. május/1

1935-05-04 [0346]

, ... LJ.,, ? a í, 1 s * ma J^ s 4 * ATI/ A francia-szovjet szerződés szöve­gének közzététele utan a francia lapok igen nagy tartózkodást tanúsítanak. A Jour szomorú érdekhazasságrórbeszél. A líreszt-litovszki aruias es a íranciaellenes szovjetpropaganda - irja a lap - nem engedi mec hogy fenntartás néikiil bízzanak PoíemHn aláírásában. § ' , <. , , . .. r Az /imi du Pauple ugy véli, hogy a szerződés szövege annyira kétértelmű, hogy a legveszélyesebb értelmezésekre adhat okot. A müveit világ - írja a lap - csak sajnálkozva veheti tudomásul, hogy Európa egvik lép-szebo demokráciája szövetséget köt a bolsevizmus aarnoki kormányzatával. Felmerül a kerdes mire kötelezi magát Franciaország, amikor • kezetfogva halad a 111. Internacionálé embereivel. .. f? Oeuvre, amely a legmelegebben pártolta a szetrzocUs megköté­sét, maga is elismeri, hogy a szerződés szövege bizonyos pontokban nem"elég­gé világos. A lap ezt azonban azzal menti, begy diplomáciai finomkod ásókra és ügyeskedésekre volt szükség, hogy senkinek se'nyújtsanak támadási felületet. A íigaro azon a nézeten van, hogy az egyezményt iga külcaböző­kepen lehet magyarázni, aszerint, hogy milyen érdekek Jönnek tekintetbe. Egyes cikkeket rendkívül homályosan fogalmaztak meg. Lehet, hogy ez szántszándék­kal történt, mert azon igyekeztek, hogy az egész világot ki el égi tséb A Petit Párisién a szerződést az ügyesség és finomság mestermüvó­nek mondja. ° ° ,... 4,? e Pr*l i( lue> amely idáig igen melegen ajánlotta a szerződés meg­kötését, ma megállapítja, hogy még igen sok tennivaló van hatra. Mindenekelőtt' azon kell dolgozni - írja a lap - hogy Németországot t£ több más állammal együtt meggyőzzek arról, hegy Franciaorszam nem gondol a nemet birodalom beke­rítésére, hanem, ellenkezőleg, kész arra, hogy a"mememyezésre irányuló akara­k^l^/MJ 0 nyomban ujlól tárgyalásokba b^sát­Té/Té ' ff ff a s h i n g t o m , május 4. /NTl/ Roosevelt elnök a sajtó szamára nyilátkozva kijelentette, hogy meggyőződése szerint az üzletemberek többsége selyesli újjáépítő politikáját. Éppen ezért kitart azon az utón, amelyre rálépett, anélkül hogy törődnék egyes gazdasági testületek indítvá­nyaival. . « . Az elnökhöz kérdést intéztek annak a megrovásnak a tárgyában, melyet a képviselőház hadügyi bizottságához intézett. Roosevelt elnök kije­lentette, hogy az Egvesült Államok nem fognak hozni Kanada irányában semmifé­le katonai rendszabályt, sem támadó, sem pedig védelmi jellegűt. A kérdéses levelet április 30.-án kkldte el a hadügyi bizottság elnökének. Levelében hely­telenítette, hogy a törvényhozás egyik tagja részleteket fecsegett ki egy bi­zalmas bizottsági ülés lefolyásáról. Ennek volt a következménye, aogy a lauck megírták, minő kijelentéseket tett a bizottság előtt Andrews, a légi haderők parancsnoka. , , , , . . , . , . . , . Andrews tábornok a kérdéses alkalommal azt a kijelentest tette, hogy az amerikai vezérkarnak szilárd szándéka, hogy abban az esetben, ha a öséndes Óceánon háború tör ki,/ : -/az amerikai part elítt fekvő brit es francia szigeteket , hogy ott / megszállja/ állomáshelyet rendezzen be az ame­rikai repülorajok szamara. Hozzátette, hogy ha nem igy járnak el, akkor mme­rika annak a veszélynek teszi ki magát, hogy támadás éri az Atlanti Óceánon. A bizottság elnökéhez intézett levelében Roosevelt elnök meg­állapította, hogy tisztán katonai körök taktikai megfontolásáról van szó, amely semmiben sem köti a kormány politikaját. /MTI/ Té/Té

Next

/
Oldalképek
Tartalom