Napi Hírek, 1935. április/2

1935-04-17 [0345]

, r London, április 17»/MÍ/ l&accUmald miniszterelnök ma az al­sóházban megtettem.\. nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a stresai értekezlet tanácskozásairól. A miniszterelnök visszapillantást vetett az értekezlet előzményeire, majd a stresai tanácskozások tárgyairól és e­redményeiről a többi között a Következőket mondotta: - A stresai értekezletet nagyjáoól Hémetország március 16-án közzétett katonai követelései foglalkoztatták, amelyele végrehajtásuk szem­pontjából mán: igen nagy előrehaladást tettek ;é ezenkívül a stresai értei* kezletet befolyásolták azok a módszerek is, amelyeikkel e lépés kihirdetése megtörtént. Az első kérdés, áfflelí tárgyalásra kerül, a francia kormánynak az a kérése volt, hogy a német döntést a népszövetség tanácsának rendkí­vüli ülésszakán vitassák meg;. A három kormány képviselői egyetértettek azoknak az ajánlásoknak tekintetében amelyeket a népszövetség tanácsa elé óhajtottak terjeszteni. Az értekezletnek a német közleményről ' ina : 'L .;.áalkotott véleménye megtalálható az angol Fehér Könyv ötödik szakaszában, amely sajnálattal állapit ja meg, hogy a német kormány - bár éppen akkor: _.'. - lépések történtek, hogy elintézzék szokat a kérdéseket, amelyek Németországot a versaillesi szeraődés V. részétől felszabadit iák* ugy döntött, hogy est a célt a szerződés felmondásával akarja elérni és ezenkívül nlyan nagyarányú fegyverkezési követeléseket támasztott, hogy ezzel értéküktől megfosztotta azokat az előfeltételeket, amelyekre a lftsz_erélésre irányúié fáradozásokat , alapították. Mindezeknek a tény éknek ellenére a három kormány egy­hangúlag annak az óhajának adott kifejezést, hogy csatlakoz).'1- minden CA­olyan gyakorlati törekvéshez, amely a fegyverkezesek korlátozását szol­gálja nemzetközi megegyezések révén, . és nogy az erre irányuló tárgyalá­sokra Németországot"is meghívják. Nyilvánvaló volt, hogy a biztonság kér­dése üirópa népeméi igen akut módon vetődött fel. A megváltozott helyzet ellenére is elhatározta azonban az értekezlet, hogy a biztonság kérdi sététovábbra is.a február 3-án_kelt angol-franci a nyilatkozat szellemében fogja értelmezni, ez pedig - mint ismeretes - a Németországgal való meg­egyezést tűzte ki céljául. - Az értekezlet ezután az úgynevezett keleti egyezmény­nyel foglalkozott, majd pedig Ausztria függetlenségének és területi sért­hetetlenségének kérdését vitatta meg. Ami a keleti egyezményt és Ausztria függetlenségén ele kérdését, illeti, non szábaá elf elejteni, hogy Nagybrit an­nia mindig . . " r éber és barátságos figyelemmel kisérte ezeket a kérdéseket, .de nem vállaltunk magunkra ujabb kötelezet tő­ségeket és csak a tanácskozás jogát tartottuk fénymagunknak arra az eset­re, ha Ausztria területi sérthetetlenségét és függetlenségét veszélyezte­tik. Anglia ' ,~áL Stresában nem valialt ujabb kötelezettségekétől ebben a tel: in cetben.. k MacDonald miniszterelnök ezután vázolta azokat a tár­gyalásokat, ^amelyek a nyugat európai légi egyezményre: és a locarnoi szer­ződés megerősítésére irányultak, . ' . Tó/kr. 7?olyt!köv./ '". ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom