Napi Hírek, 1935. április/2
1935-04-16 [0345]
kiadás ' . 1935, április 16 óra perc W G- o n i, ápr. 16. / Bock lengyel külügyminiszter részletes beszéde . . •.. Bcck lengyel külügyminiszter a na délutáni tanácsülésen elmondott beszédében mindenekelőtt kijelontetto, hogy beszédében . . az április 9- iki francia emlékiratra kivan hivatkozni, amelyet nagyfontosságú okiratnak tart. Az emlékiratban a francia kormány háron különböző kérdést terjesztett a népszövetségi tanács elé: először Németország ujrafegyverkezésc, másodszor a népszövetség tagjaira a népszövetségi alapokmányból háranló kötelezettségek kiterjesztése, • harmadszor a biztonság negerősitése uj fajtájú nemzetközi szerződések utján. Az első kérdés tekintetében Bcck arra emlékeztetett, hogy a lengyel kormány már több alkalomnál kifejezésre juttatta felfogását a leszerelési értekezlet céljairól és módszereiről. Beck itt elsősorban azokra kijelentésekre hivatkozott, amelyek 1933 február 6- ikán és 1934 június olsojén a főbizottságban elhangzottak. Azóta a leszorclési tárgya láSOK a loszorclési értokozlotcn kivül folytak és csak később látták 1 " szükségét'annak, hogy a népszövetség tanácsát is belevonják c kérdés tárgyalásába. Tekintve, hogy a longyol kormány az értokozloton kivül folyt tárgyalásokon non vett részt és az azokon kiadott nyilatkozatokban nem volt része, non lehet csodálkozni azon, ha'a mostani helyzetben som kivan o kérdéshoz ujabb megjegyzéseket fiüzni. A második pont tekintetében, amely a jövőben alkalmazandó nog- ' toifop intézkedésekre vonatkozik, Beck csak néhány megjegyzést kivan tonni. Senki sem vonhatja kétségbe - mondotta - hogy az alapokmány egyes kötelezettségeit sajnálatos módon gyakran nem hajtják végre és hogy ezáltal a népszövetség tekintélye" csorbulást szenved. Nyilvánvaló azonban, hogy az alapokmány kiterjesztésének kérdésében a tanács csak a kutatás és a vizsgálódás munkáját végezheti cl, mert minden olyan döntéshez, amoly az alapokmányban foglalt kötolozottségek kiterjesztését jelenti, a népszövetség valamennyi tagjának joga van hozzá szólni. ' ' E nogjogyzGscimot - jolontotto ki Bcck miniszter - a lengyel kormánynak az v ? z osz i nt ? óhajtása vezeti, hogy a nomzotközi együttműködés ügyo tovább fojlodjok. Lengyelország hiven kitart a nemzetközi ogyaittműködés mollott, amelynek legfontosabb eszköze mégis a népszövetség marad. Ami a harmadik pontot, vagyis a francia kormánynak az európai biztonsággal kapcsolatos megjegyzéseit illeti, hangoztatni kivágja, hogy Lengyelország azokhoz az államokhoz tartozik, anelyck a' népszövetséget a biztonság kérdésében a legkevésbbé foglalkoztatták. A biztonsog kérdése Lengyelországot mindamellett a legnagyobb mértekben érdekli. Csak néhány évvel ezelőtt'is nagyin kevéssé volt kiolégitő a kelet-európai államok lelkiállapota, mégis keveset törődtek akkoriban a biztonsággal Európának czeh a részén. Annál szivesebben állapitható meg na, hogy a politikai viszonyok ezen a vidéken rendkívül kedvezően fejlődtek. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Beck miniszter hazájának, űgyszintén Észtországnak, Finnországnak és Lettországnak . Szovjotoroszországgal kötött megnemtámadási szerződéseire, hogy azután különösen kiemelje a Németországgal való viszony barátságos fejlődését 1933^végén és 1934 eiejéne, Non csodálatos tehát, hogy Lengyelország közvélenényét meglepte, hogy most sürgősen ujabb eszközöket követelnök Kelet-Európa megbékéltetésére, olyan pillanatban, amikor a Lengyelország és két nagy szomszédja közötti viszony megszilárdítását oly ha tásos módon vitték keresztül. A szónok nem titkolhatja, hogy cz a tény Lengyelország közvéleményében gyanút keltett és azt kérdezik az emberek, vájjon nen . • I árthatnak-e a békének bizonyos tervezett szerződések, ha nem is szándékosan, öe esetleges hatásaikban, márpedig ezt a'békét őszinte és lojális politikai erőfeszítéssel megszilárdították* Ba/Bl/Ba /Folyt, köv/
