Napi Hírek, 1935. április/2
1935-04-16 [0345]
Ch4/ A népszövetség t .cnácsülésé ről sz íld genfi, tudósi tás folytatása./ Sir John Sinion annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanács ú.f fogja fogadni a határozati javaslatot. Az angol kormány -annál is inkábh magáévá tottc ezt a javaslatot, mort az logikus következménye a stresai egyezmény utolsó bekezdésében foglaltaknak. E szerint a legfőbb feladat a bek e megsze rvezé se a nemzetek szövetségének kebelén belül. Sir John Simon szerint a javaslat három részre oszlik* Az első rész olyan kötelezettségeket foglal magába, amely eke t mindenkinek el kell ismernie. A második rész folytatása a londoni február 3.-i nyilatkozatban foglaltaknak. A harmad!, rész az alapokmánynak azokat a részeit dombori tja ki, amelyek a hozandó határozatok foganatosítását gyakorlatiakká teszik. Ajánlja a javaslat elfogadását. Aloisi báró kijelenti. , hogy a javaslat megerősiti a fasiszta kormánynak mindenkor vallótt felfogását. Olaszországnak eltökélt szándéka megakadályozni minden olyan lépést, amely a béke megzavarását ^idézhetné elo- A versailiesi szerződés _katonai rendelkezéseinek reviziója mellett foglalt állást, de azt kívánja, hogy ez mindenkor a törvényesség keretén belül é rvényesül jön,- Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Beck lengyel, külügyminiszter a lengyel álláspontot fejtette ki,amelynek lényege az, hogy a lengyel kormány nem vett részt az eddigi értekezleteken* Kincs oka tehát, hogy most e kérdésben hallassa szavát* A francia jegyzék a biztonságra helyezi a súlyt. Lengyelország szomszédaival, legelső sorban a Balti államokkal kötött mag nem támadási szerződést. Ezt a meg nem támadási szerződést kiegészítette a Németországgal kötött szerződésekkel. így tehát Lengyelország maga gondoskodott a maga biztonságáról, keglepi ilyen Körülmenyek között, hogy legújabban miért helyeznek oly nagy súlyt a keleti egyezmény létrehozására. Bl/Kn ö bJ / Foly t.köv./ 0 § P á r i s ,április 16. /Magyar Távirati Iroda/ A La République Bukarestből keltezett cikke 1 kemény birálatban rászesiti a "numerus valachicus ;t név alatt ismert kisebbségellenes és szélső nemzeti mozgalmat s elitélően nyilatkozik Vajda-Vojvoda magatartásáról, aki annakidején az 1918-iki gyulafehérvári nagygyűlésen maga dolgozta ki a kisebbségek alkotmányos szabályz atát,1919-ben pedig maga irta alá a párisi kisebbségi szerződést, Most megtagadva múltbeli elveit vak gyűlölettel a kisebbségek ellen fordul s a lap véleménye szerint a béke es a demokrácia ellenségének mutatkozik. Vajda elfelejti - irja a cikk - hogy az erdélyi kisebbségek nem bevándorolt el eme K, hanem ős lát ók, akik sok század óta élnek e . földön és számuk egyenlő az erdélyi románok számával. A numerus valachicus mozgalom fogalmait és kifejezéseit a nemzeti szocializmus szótárából meriti. Vajda ezév március 18--i -án Nagyváradon elmondott beszédében nyíltan megtagadta az 1919-es kisebbségi szerződést. EL ismerte ugyan,hogy ő volt az, aki ezt a szerződést aláirta, de egyben sietett hozzál üzniáhogy az akkori francia Külügyminiszter az aláirás alkalmával ezt súgta s fülébe: /Ugyan,ugyan, csaK rcmánositsák el nyugodtan magyarjaikat es szászaikat Jó étvágyakat Kivárni:,:.: hozzá!' Vajda ebből arra követ&eztet, hogy ... Kisebbségi kérdésekben Eomániána: nincs mit t.art:, ni a Franci aor szag tói. A genfi franci a megbízottak a kisebbségi viták alkalmával mindig Románia mögött fognak állani. A numerus val .chicus mozgalom pro grammja nom csak azt mondja ki, hogy a négymilliőnyi kisebbség egyetlen tagja sem viselhet közhivatalt, ae például attól is eltiltja a románokat, hogy kisebbségi orvossal kezeltessék magukat. Vajda tűrhetetlennek tart ja,hogy egy olyan városben .mint Arad, 600 telefonelőfizető között csak 200 román van, Vajda fellázad arra a gondolatra is.hogy egy székely második osztályon utazik .holott a román paraszt kénytelen harmadik osztályra szállani fel.Ilyen érvekkel dolgozik cz a gyászos mozgalom - irja a cikk -. K n /n ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
