Napi Hírek, 1935. április/1

1935-04-11 [0344]

? § 3 t r e s a, április Il./Ha7as/ A ma délelőtti első I

: angol-francia-olasz tanácskozást Mussolini nyitotta meg és üdvözölte az értekezlet angol és francia résztvevőit. Ezután Sir John Simon angol külügyminiszter ismertette azokat a benyomásokat, amelyeket öY . £s Eden lordpecsétőr leg^itéblii diplomáciai • A utazásaik során szereztek, * v .maid Mussolini, Flandin és Laval több kérdést intézett az angol külügyminiszterhez e látogatások eredményeinek egyes részleteivel kapcsolatban* Végül az értekezlet elhatározta, hogy a ma délutáni ülésen annak a tiltakozó jegyzéknek az ügyét vizsgállak meg, amelyet Franciaország a március 16- íki német határozat miatt a Népszövetséghez intézett. Az ülés után Borrtmeo grófné ebédet adott, amelye* az értekezlet legfőbb résztvevői és munkatársai Ba/Ba*' f^ni-^t^dj^^ .{t/tTj.J W Berlin, április 11. Mint a Deutsche Allgemeine Zeitung , értesül, Göring tabónok,miniszterelnök és felesege júniusban megy nászútra. /MTI/ Tó/Ex. íí Tokió, április 11.. Hirota külügyminiszter ma válaszjggyzéljet nyújtott át az Egyesült államok tokiói nagykövetének a mandzsúriai kőolaj egyedáruság ügyében. Lz már a harmadik válasz iegyzék, aielyet Tokió ebben az ügyiben a washingtoni kormányhoz eljuttatott. 2 legújabb válasz jegyzékben a külügyminiszter visszaitasitja az SJgyesuIt AllamoK részéről tett szemrehányást, amely szerint a mandzsúriai kőolaj egyedáruság bevezetésével szerződésszegés történt. A jegyzék utal arra, hogy ebben az ügyben csak a Mandzsukuoval folytatandó közvetlen tárgyalások révén jöhet létre megegyezés./MTI/ Tó/Ki. ----/A Dipólomé ti sch Korrespondenz cikkének vége./ Az j.'323-ik' évben Németország területét megsértették s e területsórtésnJl bizonyára nem Németország volt a támadó féli anélkül azonban,hogy a másik fél támadó jelleget tulajdonított volna önmagának. Bbbol a példából megtanulhatjuk, hogy a támadó fél fogalma meghatározásának csak igen esekély a gyakorlati jelentősége, ha nem egészitjük ki ezt a meghatározást a megtámadott fél meghatározásának fogalmával. Csak e kiegészítés által nyerhetünk olyan áttekintő képet, amely lehetővé teszi a helyzet igazságos elbir al as át. . , . _ Az orosz-francia megállapodás semmi esetre sem nyugszik tárgyilagos elveken. E megállapodási'; bizonyos politikai célok ós érdekek szolgálatában áll. Ha az ilyen egyoldalú megállapodásokat bizonyos mért ókig körülveszik nemzetközi tekintél$bianco-£elhatalmazas^al, akkor ezek a megállapodások ' „ súlyosan veszélyeztetne tik azokat az allanoicat. amelyeknek célja nem szövetségek létrehozása és amelvek távol minden támadó szándéktól békés és törvényes eszközökkel akarják megvédelmezni létérdekeiket. /MTI/ Ku/Kr.