Napi Hírek, 1935. március/2

1935-03-31 [0343]

W i F á r i s j március 31. /NTl/ A Sorbonneon a tartalékos tisztek nemzeti egyesülése tegnap, ünnepel te ai apitásánaK évforduló ját. Az ünnepélyen Maúrin hadügyminiszter beszédet mondott. Sajnálatosnak jelentette ki, hosy Franciaország a háború vége óta gyenge volt és nem gondoskodott eléggé a háborúra való anvagi előkészületről. Kell jM olyan bácornak le^ni, hogy pénzűTyi áldozatot követeljünk mindenkitől. A néphadsereg elképzelhetetlen .*?'». a lakosság erkölcsi és anyagig . nélkül, vagyis messzemenő katonai kiképzés és korszerű" védelmi anyag nélkül. A hadilétszámra emelt 41, tartalékhadosztaly gyakorlataira célozva a hadügyminiszter megjegyezte, hogy a rövio kiképzési idők nem télies értékűek. Komoly esetben hozzájárulna még az áldozatkészség, amely Franciaországot a világháborúban megmentette és amely a hadseregeket és népeket igazan erőssé tette^ mert egyedül ez hozhatja létre a valóságos gépegységet, hz az egyesülés a határokon tul megvalósult egy olyan népnél^ amely nem akart meghajol .i egy visszás sorsfordulat előtt. Franciaország elaludt és túlságosan hosszú ideig bízta magét a szerződésekre, amelyeknek tiszteletbentartását egyedül erőhatalommal lehetett volna biztosítani. A franciakat semmi sem távolithatja el szenvedélyes békeszeretetűktől. Ennek a békeszeretetnek azonban semmi köze az , \: • • átitatott pacifizmushoz. Akkor vagyunk békében, ha megérdemeljük a békét. Még sok tennivaló van mindenekelőtt erkölcsi téren. Nem kell azonban azt gondolni, ho&y a hadügyminiszter nyugalma, amelyá igyeks zik megőrizni,a közönyösség álarca,* amelyet sohasem isméit, vagy éppen a kétkedésé. ameLyet megvet". Minthogy Franciaországnak

t

ma teljesen fegyverben álló nép a szomszédja, mindenekelőtt védelmi rendszerét kell javitania. Ezért a határokon fenn fogja tartani a kellő haderőket es ha szükséges erősíteni fogja őket, hogy ott dolgozzanak és őrt áll janak./MTl/ Bl/Kr. | ^KLU'^^Í. — - l<ttk^xifr«t S § /-/Ungvár, március 31./Cseh Távirati Iroda./ Négy nappal ezelőtt meggyilkolták Bereg szolyvai járásában letó^Kanora község kormánymegnizottját. A csendőrség kinyomozta, hogy politikai gyilkosságról van'szo. Már jó idővel a tett elkövetése előtt a kanorai kommunisták titkos ülést tartottal, amelyen elhatározták a nekik alkalmatlan kormánybiztos meggyilkolását. A tettet egy Smol ák Uko nevű nyomorék ember követte e

1 egy léiig felserdült legény segítségével. A tett előkészítőbe sokan be voltak avatva. Ezek közül tiz embert '.etartóztattak. • *.:*"•*; ?. Smolakra a tettet nemcsak egy szemtanú vallomásával bizonyították rá, hanem a gyilkosság helyén talált gummicipői is nvomra vezettek. /MTI/ Bl/Kr.