Napi Hírek, 1935. március/2
1935-03-25 [0343]
/Gta/ § G y ön k, március 25. /Magyar Távirati Iroca./ Gömbös GvuU r miniszterelnök vasárnap delelőt. Gyünkre érkezett s a község képviselőtestületének díszközgyűlés-, meretében átvette a simontornyai járás huszonuarom községinek díszpolgári oklevelét, majd itt és délután Tamásíban beszédet mondott a választókhoz. A miniszterelnököt útjára elkisérte felesége is. „*! C34J?Ííilíí er fJf ök l reggeli gyorsvnattal indult el Budapestről. Simontomyaig elébe utazott Hidasy Imre járási f szolgabíró* A simontornyai es a pincehelyi vasúti állomáson nagyobb küldöttség és nagyszámú tömeg fogadta és üdvözölte a miniszterelnököt. Gyön ön a vasúti állomáson a miniszterelnök fogadására nagyszámú közönség élén megjelent Eagymassy holtán, Tolnavármeeve főispánja, "esthv Pál volt igazsagngyminiszter, a kerület hivatalos képviselőjelöltje\ és Ilién Aurél dr«, a nemzeti egység pártja helg szerveztének elnöke. liz órakor tartotta a képviselőtestület díszközgyűlésé t, Hidasy Imre főszolgabíró üdvözölte a miniszterelnököt és átadta neki a jaras valamennyi községének díszpolgári oklevelét. , , f1 Gömbös Gyula miniszterelnök áz üdvözlésre a következő beszéddel válaszolt: T i 5 ül m n , ös megtiszteltetés számomra, ha vaiamil^n módon kapcsolatba kerülök Tolnavarmegyevei. Visszaemlékezem a szekszárdi díszpolgári okieveire es arra a gyűlésre, amelynek teretében azt átadták nekem, s amelyen az .elhangzott beszédek és az a meleg szeretet, amelv ^elém sugárzott, orökke maraoo nyomokat hagyott lelkemben. Aki nem * cinikus, S5S e «iÍ!wS* V Wete van, az Da gyrabeosüli az ilyen megnyilatkozásokat. Ha errefele jovok, Simontornya, Pincehely, KeszőTiidegkut-G^ötik állomások minc ^visszaemlékezi étnek az én ifjúkoromra* S ha alkalmait van a tolnai nappel - amely hem&mí születésemnél fogva magam is tartozom - közvetlenül érintkeznem, soha&em tudom elfelejteni, hogy ebben a varmegyében sok-sok kicsi falu van, amelyet annak ideién nem istápoltak elegge - az en szülőfalumon sem vezetett át közlekedési üt - s hogy emiatt ránk, akik most az ország élén állunk, még sok munka, igen sok kötelesség várakozik. /Nagy éljenzés és taps./ Tudjuk 4 s látjuk, hogy ezt a nemzetet sokszázéven át elhanyagolták, ez a nemzet nem kapta meg azt a gondozást, tOrődést és felkar/olást, amelyet megérdemelt volna, ha van, amit ebben az országban elhanyagoltak, ez a falu/.' . . ... '" ' yUgy vanfUgy van!/ Mi, háho rut járt katonák és az ország vezetői tudjuk, hogy a honvédelemnek és/ a nemzetnek is a falu az igazi támasza. Annak tehát, aki nem/ezzel / zetépitő politikát akar folytatni, egy kötelessége van: az alappillért, a falut, megerősíteni, mert ha megerősítettük a falut, akkor ez a nemzet a pokiok kapuival is meg tud vívni./Nagy éljenzés és taps/ - Fn tehát ezekkel az érzésekkel: a hazatérő férfiú és az épi- ^ tení akaró miniszterelnök érzésével jöttem ide, s kérem a Mindenhatót, hogy álaása kisérje e J^ras és lakosságának minden cselekedetét. A miniszterelnök beszédét a díszközgyűlés résztvevői nagy tetszéssel és lelkes tapssal fogadták. A díszközgyűlés után a községháza erkélyéről, először Pesthy • Pál, majd Gömbös Gyula miniszterelnök intézett b esZ6Q61. a községháza előtti béren összegyűlt többezerfőnyi választóhoz. - Pesthy Pál barátom és munkatársam - mondotta a miniszterelnök - nagyjából vázolta azt a politikai programot, amelyet már két ésféléWel ezelőtt zászlómra tűztem. De én azt tartom, nem a propgasrm a fontos, hanem az elvek és az emberek, akik az elveket reprezentálják és a programot végrehajtják./ügy van! Iljenzés./ Önök, akik már sokszor választottak képviselőt^ tudják, hogy ilyenkor, választások előtt mindenki igyekszik a választok kegyeben járni, s a legjobb, leghangzatosabb programot nyújtani. Valóságos ^kémszolgálatuk" van az ityen jelölteknek; meg^tudják, hogy Gyönkön miről kell beazélni s a választás után rendesen megfeledkeznek arról, amit Ígértek., /ügy van! ügy van! Derültság/. Ez a régi stilus. Az uj stílus az, hogy mi nem • azava.1Terejével, hanem cselekedetekkel akarjuk meggyőzni a magyar népet« /Nagy éljenzés Vázzal a szent elhatározással járjuk az országot, hogy a magyar népet - természetesen a németséget is ideszámítom-a józan ész szavánjkereskztül győzzük meg./Folwköv./ Gü/L