Napi Hírek, 1935. március/2

1935-03-22 [0343]

, J — r "VA § P á r i s , március 22./Magyar Távirati Iroda/ A-képviselőház ma délelőtt a római francia-olasz egyezményt vitatta meg. Ez alkalommal Laval külügyminiszter általános jelentőségű külpolitikai nyilatkozatot tett. A vita elején Franklin-Bouillon szólalt fel és élesen támadta a kormány külpolitikáját. Tovább követjük azokat a módszereket - mondotta- , amelyek a győzelemtől a csődhöz vezettek el. A versaillesi szerződés azért sikerült rosszul, mert a tárgyalásokon helyt el en módszereket alkalmaztak* .*• Negyven nemzet érdekeivel foglalkoztak ahelyett, hogy Franciaország érdekeivel törődtek volna. A szerződés tévedéseit jóvá lehetett volna tenni azzal a feltétellel, hogy Anglia és az Egyesült Államok velünk'tart. Franciaországnak a szerződest legutoljára kellett volna ratifikálni^, ezzel szemben agkpri önfejüséggel ostobán elsőnek akarta jóváhagyni a szerződóst* Tj* Ami a római megegyezést illeti - folytatta a szónok- Laval Franciaország nevében túlságosan nagylelkű volt. Drágán kell megfizetnünk e

§y U

J politika kialakulását. Majd Mussolini politikájáról szólva, FranklinBouillon kijelentette, hogy Mussolini ragyogó sikerei mellett szintén közvetett el'hibákat. Bizott Hitlerben és bízott a szerződések revíziójában. Csalódott. Majd a legutóbbi nemzetközi eseményekre tért át a képviselő. Franciaország - mondotta- csak nemrégiben is azt vallotta, hogy Németországot ^vissza kell tériteni Genfbe, Anglia ezt a tételt külpolitikaiának alapjává tette. Mi pedig tegnap olyan jegyzéket küldöttünk Berlinbe, amely Németországnak a népszövetségbe való visszatérését lehetetlenné teszi. Külpolitikánk összefüggéstelen. Nem'lehet azt állitani, hogy Anglia megszegte nekünk adott szavát. Ellenkezően, mi hitettünk el a francia nemzettől olyan dolgokat, amelyek nom felelnek meg a valóságnak. Kém tország katonai intézkedései -a civilizált világhoz intézett hadüzenetet jelentenek, - folytatta Franklin-Bouillon. Az egyik oldalon állanak:, a ragadozók: 66 milliónyi német, a magyarok és a bulgárok - összesen 80 millió - velük szemben 400 millió ember akarja a békét. Pezet képviselő: És angliai Ha Angliát semlegesnek számitjuk is - mondotta FranklinBouillon - 350 millió ember akarja a békét. Szerencse, hogy Németország nemcsak Franciaországot,, hanem az eeész világot fenyegeti. Nem azért kell Genfbe mennünk, hogy ott tiltakozzunk, Ki kell jelentenünk Genfbon, hoey Franciaország 'és szövetségesei a német háborús veszélyről mindaddig nem tárgyaihatnak, amig katonai szövetségeket nem kötöttek. Módszereket kell változtatnunk, ha meg akarjuk menteni Franciaországot. • /• „ Soulier képviselő, a római egyezmény előadója szólalt fel ezután, ^em tagadhatjuk - mondotta,-, hogy igen értékes engedményeket tettünk Olaszországnak, de enne fejében felszámoltunk egy kellemetlen múlttal. A szocialista párt nevében Fontanier képviselő kijelentette, hogy a szocialista párt hozzájárul a római egyezményhez, mert a beké érdekében szükséges a francia-olasz közeledés, de ez nem jelenti azt

s hogy a part feladja a fasizmusról eddig táplált véleményét. Bastid a külügyi bizottság elnöke felszólalásában rámutatott arra. hogy Franciaország nagy áldozatokat hozott, de, ezáltal ismetelten beigazolta, hogy teljesiti szerződésbeli kötelezettségeit. Ha/K /Folyt, köv./