Napi Hírek, 1935. március/1
1935-03-03 [0342]
Európa na - folytatta Kozma Miklós fejtegetését - valósággal a paktum^inflácid korát éli. A népszövetségi gondolattal ollontétbcn, a Né asz öv ots égőn kívül szövetséges csoportok alakultak ki. államcsoportok különlógos ' ... érdekeinek védőimére. Ilyon a kisantant, amelynek őlc elsősorban Magyarország ellen irániul. Col iáiról, szervezetéről böyebbon bos; ólni felesleges, do meg kell' cmlitoni azt, hegy a'kisantant ogyásgo ós közös follépési kotclozottségö, amilyon fenntartás nélküli mq£yarv~natk zásban, annyira nem áll'fenn hacr nló mértékben másokkal szonbon* Határozottan megállapítható, hogy például nómot illetve osztrák vonatkozásban a felfogás nem olyan egyöntetű mint velünk szemben. 1 kisantant létrejötte óta teljes mértekben a francia politikát támogatta, illetve Franciaország mindig támogatta a kisantant "politikáját*.• Megállapítható az is. h: d y a kisantant^pelitika öncélúsága francia vonatkozásban is fokozatosan nő!, s nem pgy esetben nem a kisantant csinál francia politikát, hanai a francia külpolitika jár a kisant antipolitika vozotő zsinórján. Másik! . blokk a balkán statusquo fenntartására alakult B 'kán-szövetség, anolv a politikailag minden oIdáról körülzárt Bulgáriát bizonyosfoku együttműködésre kény sz ori tette. Miután Románia ós Jugoszlávia a kisantant tagja s mert a balkáné-blokk,bár hirdeti öncéluságát, kifónozotton francia politikát csinál, kétségtelen, hogy Magyarország iránt politikai barátsággal nem viseltetik, ^balkán-blokknak elsősorban Törökőrezágon keresztül jó politikai relációi vannak Szovjetoroszországgal, amely ma szintén francia politikát csinál. A kisantant a balkán-blokk és Or":szorezág t.ohát a Franciaország által inaugurált ós nogy következetességgel keresztül-vitt statikai jellegű Politikának exponensei. 33 statikai politika negatív előjelű, non akar változást ós fejlődést engedni az európai politikában. Franciaország tehá t kút vonalon ós módszerrel bizsoeitja érdekeit. Az egyik a népszövetségi rendszer, amelyben dominál, a másik az Európa mai statusquo iának védelmére kiépített szövetségi hálózat. B kot rendszer elvileg elcsen ellentmond egymásnak, a valóságban azonban kiépülts oddi^ más oldalról ollcntótole non tudott kialakulni. . , , ^jci 1 ^ ómlitonünk, hogy Franci orsáag orőfeszitóseket tesz a három balti állanban, Észtországban, Lotfors ;ágban ós Litvániában is hasonló, az o politikáját támogató blokk kialakítására.. Az evolúció jegy eben álló dinamikus külpolitikát folytat Olaszországi., Németország, Longyolorszag. Mogyaroissag ós Ausztria* Bár céljaik sok tekintetben lényegesen különbözők,olyilcg az az ' álláspontjuk,'hogy a békeszerződések non őnnthototlonof, hogy az ourópai fejlődés, megnyugvás ós béko Utia oppon az ólot ós idő által már többszörösen áttört békeszerződéseknek fokozatos ós öszszorü megvalósítása volna. A dinamikus politikát követő államok eddig csak némely részletkérdésben tudták megtalálni az együttműködés utjat. • A keleti paktumnak, amely még csak terv, francia elgondolás alapján az lenne a célja, hogy a nánet, orosz, lengyel, cseh és balti aliamqk között olyan megegyezést létesítsen, amely nemcsak a benem^avauizozast bi ZÉ»SL t ja. hanem bizonyos esetekben kölcsönös seeitségnyuitásra kötelezi a megállapodokat. Orosz ország, miután ilyen megállapodj a tavolkeleten szabad kezet jelentene szálára, a paktum megkötése mellett van, do annál nagyobb ellenállásra, balált oz a gondolat Németes Lcngyolorszagban. Németország annakidején belement'a nyugati Locarno megállapodásba, do hasonló keleti Locarno gondolatába, amoly a mai határokat.a nyugati határokhoz hasonlóan biztositaná, eddig nem volt hajlandó bolomonni. helyette inkább közvetlen megállapodást kötött Lengclországgal, amire mindkét államnak nyomós oka volt, mihelyt Oroszország politikája valuk szenboíordult. 4 H/Y
