Napi Hírek, 1935. március/1
1935-03-11 [0342]
A „.Paris, március 11./Vagyar Távú?ti írod-- / Pouis Bertrand, a francia skadóttig halhatatlanjainak egyike, a Presse cdmiJ lapbea feltűnést kátő cikkben megállapít je, hogy a francia szövetségi politika zsákutcába jutatta az országot, Bortrand sürgeti, hopy Franciaország a szovjetbarátság helyett közeledjék NémeiországSoz. A francia külpolitika - irja cikkeben Bortir-nd - a rossz béke tizenhét esztendeje után olyan helyzetbe juttatott bennünket, amely rossz?tb az 1914 évi helyzetnél, feneÍrországnak úgyszólván egyetlen szövetségese sincs, csupán jdszándékon nyugvó szerződések et kötött < meg, amelyek nem tartalmaznak határozottan körvonalazott katonai kötelezette Igekor. Olaszország és /.nglia nem képes gondoskodni biztonságunkról. Ennek következtében kétségbeesésünkbon Szovjetoroszország felé fordultunk. Szovjetoroszország rra előttünk épen olyan ismeretlen, cint a cári Oroszország az 1914-beli naiv francia politikusok előtt. /: szovjet kétes szövetség, amelynek esetleges katonai segélynyújtását ezer anyagi akadály fogja moghiusitani, h szov iothaderő egyébkent sem állotta még ki az erőpróbát. Bcrtr-nd a,kisantant segitsegében sec bizik. 1 kisantant - irja - nem más, mint balkáni népek összefüggés tolón helrcazs . Nem volna tehát észszerű ioloe, ha bizalomra! viseltetnénk iránta. íme,-folytátja a cikk - igy állunk szövetségesok dolgában es ilyen laza alapokon állva tanúsítunk hajthatatlan ragé tartást Németország irányában. Ilyen szövetségesekre taraszkodva vonakodunk • közvetlen targyalásokbí bocsátkozni Berlinnel. Európáb-.n ra kát hódi tó állam van; Nér et ország és Szovjetogoszorsz ág./ h» gy melyik az erősebb es főkénen melyik veszélyezteti kevésbbé /Kérdés. / ' a nyugati müveit világot? A válasz nem lehet kétséges. Tudom, hogy Németország részéről egyes dolgok bántanak Dennünket, de még jobban tudom hogy Szovieteroszországot teljes szivemből gyűlölöm. Választanunk kell,tragikus döntés előtt állunk. Vagy azokhoz csatlakozunk, akik segíthetnek a nyugati civilizáció" megmentésében, vagy beletörődünk abba", hogy civilizációnk végképen lefokozódiák. Sza/Vi " M ?. á i r .í.. c , »3^3^ Lansbury. az angol munkáspárt y.z.toje aMatin kulontudositoia .lett részletesen nyilatkozott pártÍSÍfVi ,,B ro ^ r ^Jf-^~* L ansbury szerint az angol auhkásoáct választási kilátásai a litoto legkedvezőbbek. A külpolitikai iUyZvtről nyüabkozvo többek kezdtt .zekot mondotta az angol munkáspárti v.z.'r; ~ J * r , " véleményvn£ szerint valamennyi leszerelési ős bók. kérdően G.mb.n kellene megvitatni. . Mérhetetlen ostobaság lenne, ha f.gyerkeié* B^F2 n ? k ^doanek. A na^hatagaknak le kellene mondani ninoJokrdl 7 • 2 fíl u?ot& ^Űlífi te 2 ^^ ^^tors.ágnak megtiltották, mindaddig log tartam, amíg a neUzotok egyikének elég b át orca,, a lesz ahhoz, hogy pontosan körülhatárolt ós tiszta . j^allatokatl^ln az n kolm^okrt & ?^v^ S ít*T^ ^íiSfi 0 ^^ al^ikse r: ^yzetbo juttatná J *opdnyojr.t, nog.^ ^rt.ios ulkul io.,.i al j anak alltat, ós igy a népek ceakaaarr tisztán láthatnák, hogy hol tell\er.esni a hei 0 rus°usziti!at. kVdéa^r vAifSÍ?? 1 V fc 3 ?^* $ f Z ~' ^tíf ^ődŐ3 ügyében hozzáintézett ,-^raeSe-re , ala^olv a a következekét noneotta Lansourv: • . , e-i - , - ^Kgyózódésünk szerint igyekezetünket elsősorban a légi haderők korcosé tisztázására kell fordítanunk, feltétlenül sz.Ukségea az &fö XZ f p?S"v^n a eG a k ^^kedelmi léghajózás nemzetközivé télele. bzu^oe^es ezex^xvul a űemzeti lógihaderS megezetetése és a nemzetközi légihaderő alakítása. Őrültség . lenne azonban arra törekedni, hogt í 3lal r : " : » ±%ge£len légihaderő egy fajtáját, amely a^egkülönbözőbb slemeliool állna. Az a mod, ahogyan a Saarvidlken angol, olasz flTI 9 ° Sapa " ^ m mím ^ tisztán mutatja a jövc^utjárt. rr 1M> ' '
