Napi Hírek, 1935. február/1
1935-02-01 [0340]
-o~ §V á r g o, február 1. A Lengyel Távirati,Iroda részletes jelentése szerint Beck külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságában mondott beszédében a keleti egyezménytervről és a romai megállapodásokról a következőket mondotta: - Földrajzi helyzetünk következtében figyelmünket elsősorban azok a tervek és kezdeményezések kötik le, amelyek K e l e t-Európa P°~ litikai megszervezésére irányulnak. Ezen a téren a 1 diplomáciai tárgyalások két irányban haladnak, ÜZ első irány, amely 1934 júniusában vette kezdetét, az úgynevezett keleti Locarnora vonatkozik. Ez az elnevezés, helytelen és kezdettől fogva sok félreértésre adott alkalmat. i±ix Tulajuonképen sem Locarnoról, sem keleti Locarhoról nincsen szó. Az eredeti looarnoi magállapodások lényege az volt, hogy Anglia és Olaszország biztosított egy meghatárpzott 'határt. A most fa^vetett egyezménytervből^ ez a jellemző vonás hiányzik. "* <AZX^.AÍ.. . Már maga az elnevezés sem valami biztató számunkra. A locarnoi megállapodásokról ugyanis rossz emlékeink vannak, mert eszünkbe juttatják a nyugateurópai hatalmaknak egy bizonyos politikai stílusát, amely egyáltalán nem vette tekintetbe a mi létérdekeinket. Keleti egyezménynek sem lehet nevezni ezt a tervet, mert a keleti kérdésekről csak részlegesen és elégtelenül történik gondoskodás benne, iiz egyezményterv körül még folynak a tárgyalások, de a kérdés minden részlete a legnagyobb mértékben érdekel, mefct mindez legközvetlenebb ázx létérdekeinket érinti. Mindezeket a részleteket azokban csak ugy szabad tanulmányoznunk, ha általuk nem kerülnek veszélybe azok az eredmények,^ amelyeket szomszédainkkal való együttműködésben Európa északnyugati részének valádi megszilárdítása érdekében már eddig sikerült elérnünk. Ezek az elvek fognak vezetni bennünket a kérdés vizsgálatában. Ma annyit mondhatunk, hogy a kérdés politikai és alaki szempontból egyaránt tuLsok ismeretlent tartalmaz, semhogy a tárgyalások kimenetelét illetően már most biztos képet alító tihaiUénk magunknak. Elég csak annyit megemlíteni példának okáért, hogy a javasolt egyezménytervnek magosak nincs is szövege. — T - » A második tervet ' a Rómában létrejött francia-olasz megegyezés nyomán vetették fel. womában Laval ottartózkodása idején több kérdést vitattak meg. amelyek többnyire a két ország közötti viszony kérdését érintik. Ebben a tekintetben csak megelégedessél emlékezhetünk meg " t " arról az enyhülésről, amely beállott e két hatanm Kuzott, amelyek közül az egyik szövetségesünk, a másikkal pedig baráti kapcsolatokat tartunk fent és egyre több olyan nemzetközi kérdés van, amelyken álláspontunk megegyezik. Rómában ezenkívül megvitattak egy olyan kérdést is, amely Lengyelországot is érdekli. Lengyelországot különben fel is kérték, hogy a kérdésben működjék közre. Arról van szó, hogy az a Dunamedence népei —— ^ .. ya lamint közvetlen és közvetett szomszédaik között az együttműködós jobb formáit te lálják meg. A dunai országok közvetlen szomszédságunkban fekszenek és ezekhez az országokhoz hagyományos kaposóitok fűznek. Az a gondolat, hogy ezeket az országokat minden megkülönböztetés nélkül olyan egyezménybe vonják be, amely a jóindulatú együttműködésre és a helyi súrlódások kiküszöbölésére irányul,a lengyel kormánynál kedvező fogadtatásra talált. Ez a törekvés megfelel annak a hagyományos politikai irányvonalnak, amelyet Lengyelország a Dunavidék irányában követett. A^római megbeszélések során körvonalazták ennek a politikának az első tervezetét és Lengyelország ezt a törekvést rokonszenvvel és érdeklődéssel fogja követni. Figyelmünk elsősorban arra fog irányulni, hogy mi a közvetlenül érdekelt államoknak,, vagyis a dunai államoknak a felfogása. Miután Rómában ez a kezdemény-ezés megtörtént, biráló hangok kezdtek hallatszani és többek között azt kifogásolták, hogy a javasolt egyezményterv túlságosan általánosságokban mozog. Ezt a kifogást nem tartom indokoltnak. Természetes ugyanis, hogy midőn ilyen : . „ sok'állam együttműködésének megvalósítására irányuló tervről van szó', eleinte be kell érni szerényebb célkitűzésekkel. /MTl/ Ba/K K szekció
