Napi Hírek, 1935. január/2
1935-01-16 [0339]
/A népszövetségi tanács ülésének elhalasztásáról szóló;hif folytatása/ Franciaország a mai ülésen állítólag azzal a kéréssel akart a népszövetség tanácsához fordulni, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben azokat a megállapodásokat, amelyeket a saarvidéki népszavazással kapcsalatban decemberben Rómában kötöttek Németország és Franciaország megbízottai. Másrészről a franciák hangsúlyozzák azt, hogy a Saar-terület a Rajna balpartján fekszik}'oly területen, amelyre vonatkozólag a versaillesi szerződés ugy határozott, hogy az katonaságtól mentesített terül et. Hir szerint a német kormány készen áll arra, hogy végrehajtsa a versaillesi szerződésnek idevonatkozó rendelkezéseit, de nem látja szükségét annak, hogy a saarvidéki területet katonai szempontból a Rajna balpartjának többi részétől elkülönítsük. V/Vi - - Ba § G- e n f, január 16. /Magyar Távirati Iroda/ Kánya Kálmán külügyminiszter a mai nap folyamán ismét tárgyalt -^den főpecsétő-prel.es Aloisi báró olasz fcmegbizottal. f Berlin, január 16. /NTl/ Hitler Adolf birodalmi kancellár és vezér Pierre Huss-szal ? a Hearst-sajtó tudósítójával folytatott beszélgetés során a többi között ezeket mondotta: A népszavazás eredménye valóban történelmi méretű utólagos elitélése a versaillesi békeszerződésnek, mert ebben a békeszerződésben ezt a területet Némítórs ágtól elszakították jzzsl az állítással, hogy ott 150.000 francia- él. A népszövetség s végeredményben Fr-mci^ország tizenötávi uralma után végre kitűnt, hogy ezen a területen nem 150,000, hanem a Lg 2000 francia él/vagyis 1000 saarvidékire nem egészen négy francia esik. Lehe.-e csodálni, hogy az a szerzőoés, amely ily valótlan^érveken épült fel, nem ^boldogságot és áldást az emberiségnek? fux^lcF) Arra a kérdésre, hogy a szociáldemokraták vagy kommunisták és más nem nemzeti szocialista •"• .• '.. . saarvidékiek, akik nem Németország mellett azavaztak, a jövőre nézve tarthatnak-e bármiféle nehézségektől korábbi politikai maga-tartásuk miatt, Hitler a többi között azt mondta: Mi sohasem kérdezzük, hogy valaki mi volt azelőtt, hapem csak azt, hogy ma mi akar lenni. így sikerült feloszlatnunk az egymás ellen la rcoló német pártokat és létrehoznunk az ig n zi népközösséget. Ebben ma régebbi kommunisták és középpártiak együtt harcolnak a nemzeti szocialista államért, az uj birodalomért, E birodalomnak egy része a ^aar-menti terület s ennek lakói népünkhöz tartoznak. Gyakran kijelentettem, hogy a Saarvidéknek Németországhoz való visszatérése után san miféle területi követeléseink Franciaországgal szemben többé nincsenek. Ezt a nyilatkozatot most az esész világ előtt kötelező erővel megismételtem. Történelmileg súlyos lemondás ez, amelyet ezzel a német nén nevében kimondok. Teszem ezt azér t, hogy ezzel a legsúlyosabb áldozattal hozzájáruljak Európa meg.bé.: üléséhez^ Többet nem lehet Német országból követelni. A világ többi részén áll most, hogy i]y elhatárázásiról a következményeket levonja. Sohasem fogok azonban t sohasem fog iz uj német bir^odalom beleegyezni népünk jogainak csorbításába. Békések akarunk lenni, de semmiesetre sem becstelenek. Készen vagyunk igen ^ nagy áldozatra, de sohasem a szabadságunkról való lemondásra. Visszautasítunk minden megkülönböztetést erkölcsi és anyagi egyenjogúság között. Isak egyféle egyenjogúság; van s ez a szuverén állam és szuverén nemzet joga. Ka a világ ezt elismeri, nincs semmiféle nagy tervekre szükség ahoz, hogy Európa békéjét stabilizálják./MTI./ Cs/L ÍMS7.ÁT.OS LEVÉLTÁR
