Napi Hírek, 1935. január/1

1935-01-08 [0338]

/Eckhardt beszédének IV. folytatásé/ Az ui helyzetben a dunaíölgyi népein, önkéntes együttmüködáse lett volna az elérendő cél. Ehelyett már 192C-ban megvetették a kisantant rendszerének alapjait, amelynek nyíltan bevallott célja: erőszakkal biztosítani az uj helyzet valtoztathatatlansagát es a kisantant hatalmak akaratát egyoldalulag reákényszeriteni a másik félre. Ez a törekvés természetesen kizár minden kompromisszumot és minden önkén..<tas együttműködést. A kisantant-rendszer azóta évről-évre egyre merevebbé valt, amint ez a dolgok természetéből folyik és a dunavölgyi helyzetet megfosztotta rugalmas ságitól és fejlődésképességélől. Ez a ren3 szer nem a kibékülés, hanem a háborús veszély állandósítása és fokozása jegyében fejti ki működését, sőt agresszióra felépített szervezetét 1933 februárjában odáig fokozta, hogy három országot egy államszövetség keretében egyesitett a másik két ounavölgyi országgal szemben. Ez az összefogás természetellenes és káros volna még akk or is, ha nem . volna elnyomó szándéka és támadó éle, mert hiszena Dunavöigy excentrikus fekvésű három államát foglalja egybe a központi fekvésű Becs és Budapest visszaszorítására és sakkbantartás ira. Politikai és gazdasági rendszert akar kiépíteni végtagokból, #

amelyeknek a törzse hiányzik. De mesterkélt is ez a kisantant" konstrukció, amely a középeurópai Csehszlovákiát két balkánallflmm? 1 akarja alig összefüggő geográfiai területen szoros együttműködésre egyesíteni. Centrifugális erok összekapcsolása csak fészültségét - legjobb esetben stegnáciot - idézhet elő. De ha a Dunavölgy békés fejlődését akarjuk biztosítani, nyilvánvaló, hogy a centripetális erőket kell újból szóhoz juttatni és ezeknek természetes tengelye és iránya nem iehet mas. mint Bécs es Budapest. A Dunavölgy nelyes megszervezése csupán észszerű és minden felet kielégit? kompromisszumokon ' ' épülhet fel, amelyeket az önkéntes együttműködés jegyében és céljából kell megkötni* A Bécs és Buda?

est ellenére erőszakolt egyoldalú uralom azonban nem a békét, hanemha eszültség állandósítását szolgálja es csak katonai erővel és állandó fegyverkezéssel tartható fenn, amit Süűiml s<üü bizonyít jobban, mint az a tény, nogy °z utódállamok területén a lefegyverzett Ausztriával és Magyarországgal szemben nagyobb hadseregek állanak a mai napon fegyverben, mint az egykori nagyhatalmi állással rendelkező osztrák-magyar monarchia területén. A kisantant-rendszer valóban nem jelent egyebet, mint katonai, politikai és gazdasági bltkádot Ausztriával és Magyarországgal szemben ' es oly szövetkezést az állandó elnyomásra, amellyel szemben előbb-utóbb múlhatatlanul megfelelő értékű ellenszövetségi rendszert kell létesítenünk, hogy biztosítani tudjuk méltó helyünket a naj) alatt. A kisantant-rendszer valóban az abszurdumig fokozta már fel önmagát és vagy arra kell most már magát rászánnia, hogy lemondván egyoldalú elnyomó "szándékairól, megkeresi a szemközt álló táborral a békés kompromisszumokat és feloldja önmagát, vagy viselnie kell a felelősséget az elkövetkezendő helyzetért, amelyben a végérvényesen kettészakadt Dunavölgy katonai szövetségi és ellenszövetségi" rendsz ereken keresztül iparkodik saját egyensúlyát megteremteni. A közelmúlt hónapok tanulságai más következtetést nem hagynak fenn a számunkra. A feldarabolt és tartós viszálykodásba döntött Dunavölgy nemcsak az ittélő népekre kárhozatos, hanem nyugtalanító és tarthatatlan helyzetet jelent az európai biztonság szempontjából is. Az osztrák-magyar monarchia nemcsak a dunavölgyi népek belső egyensuLyát biztosította, nanem a germán és szláv erők ütköző-pontjába állítva valóságos záróköve volt az" európai egyensúlynak is. A Dunavö lgyáben élő kisebb népek intézményes együttműködése szolgálta a legjobban azt a nagy európai erdeket, aiely nem engedheti meg sem a szláv, sem a germán erők túlsúlyra jutását sz európai kontinensen. A meghasonlásba döntött dunavölgyi népek azonban semmiféle nagy európai náüi megmozdulásnak az útjába komoly akadályt állítani nem képesek. Sőt . • .» megfordítva

? egyenes csábításul szolgálnak arra, hogy a mai ." •'• kaotikus viszonyok kihasználásával országútjává váljanak a szláv vagy germán erők terjeszkedésének, amelyek, ha egyszer betörték a dunai kaput, a meleg tengerek felé való törekvésükben egyetlen kicsiny ounavölgyi nép által sem tartóztathatok többé fel. /Folyt.köv./Té/Vi ORSZÁGOS LEVÉLTÁR