Napi Hírek, 1935. január/1

1935-01-05 [0338]

I . § L o n d o n. január o, „ i Reuter-iroda legújabb római távirat-; szerint a Mussolini-Laval megbeszélések jelenlegi fonehézságei ?, következők: . 1./ Annak megállapítás^, hogy milyen módon közelitsék meg a német kormányt és tngy milyen fokú részvételét kérjék a be nem avatkozni szerződéshez. 2. / A be nem avatkozása kórdós összhangba hozás

0 bizonyos körök bőkemódositási kívánságaival. 3. / A franoia-olasz-abessziniai háromszög kérdése. Ez utóbbi kérdés tekintetében a Reuter iroda azt jelenti Bómából, Ingy az olasz király ma délelőtt külön kihallgatáson fogadta az abessziniai ügytoivőt. Olaszország meg akarja értetni Abessziniával, hogy ninosenek támadó szándékai. Az olasz- abessziniai feszültség a fr°noia-olasz gyarmatügyi megállapodásnak egyik fő akadálya, mert Franciaország rr m akarja azt a gyanút ébreszteni, mintha Olaszország állítólagos támadó szándékait gyarmati engedményekkel akarná alátámasztani. Hailé Szelasszié abesszin császárt különösen aggodalommal tölti el az a javaslat, hogy Olaszország a dzsibuti-addiszabmbai vasutak 40^300 darab részvényéből kétezer darabot kapjon.f/fT/j L § L o n d o n, január, 5. /Magyar Távirati Iroda/ Sir John Simn külügyminiszter utasította Sir Erio Drummond római angol nagykövetet, adfra át mind Mussolininak mind pedig Láváinak Sir John Simon személyes üzenetekónt legmelegebb .jókívánságait a 5* római tárgyalások sikeréhez. Hangoztatja az üzenet, hogy a remélhetőleg létrejövő egyezmény szerencsés előjele lesz a tágabbkörü európai megegyezésnek a sorsdöntő fontosságú évben, amely ezzel olyan sokat igerő módon kezdődik. Tó/II — W Mexikóváros, január 5. /NTl/ Exmerida közelében súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Egy személvvonat kisiklott. Az utasok közül tizenhármán súlyosan megsebesültek. /MTl/ Té/Té W K a u n a s , január 5. /NTl/ Ma délelőtt kezdődött meg Kau~ nasban a kormánypárt országos nagygyűlése. A gyűlésen felszólalt többi között az államelnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter is. Különösen fontos volt Lozoraitis külügyminiszter beszéde, aki Litvániának a többi államhoz való viszonyát fejtegette. A miniszter Kijelentette, hogy hive a népszövetség módszereinek, majd kiemelte, hogy Litváni* jo szomszédi viszonyban áll a két másik balti állammal: Lettországgal és Észtországgal. Igen jelentősnek mondotta azt a szövetséget, amelyet a mult évben kötöttek egymással a balti államok. Litvánia - mondotta -"barátságos viszonyt tart fenn a szovjettel is. Különös fontossága van aTzoknak a kapcsolatoknak, amelyek egyrészt Litvánia, másrészt Németország és Lengyelország között fannáliának. Litvánia értéke szerint becsüli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Lengyelország saját helyzetének megszilárdítása érdekében kifejt, de meg kell állapítani, hogy Litvánia és Lengyelország között nincs diplomáciai kapcsolat. Felesleges mondani, hogy Litvánia miért nem tudja elfeledni, hogy Lengvelorszag egy olyan időpontban, amikor a litvánok rendkívül nehéz helyzetben voltak, elragadta Litvánia legdrágább területét: Wilna vidékét. A litván-német viszonyról szólva a külügyminiszter heves támadást intézett a német birodalom ellen. /MTl/ Té/Té — -