Napi Hírek, 1934. december/2

1934-12-19 [0337]

'jn Kiaaas. J.~D<± WWJHHWI ^^/ ^d.-§K e c s k ein ét, december 19. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara ma délelőtt tartotta - tisztújító közgyűlését.^ a kecskeméti gazdasági egyesület dísztermében. Szentjóbi Staub Elemér elnök bejelentette lemondásét, mert három éves megbízatása lejárt. A közgyűlés újból elnökévé választotta Staub Elemért, aki megköszönve a-bizalmat megígérte, hogy a gazdaérdekek védelmében működik a jövőben is. Alelnökökké választat' ták Teleki Mihály grófot, Szabó- Szabóijevics Dusánt, Dömötör Lajos dr,-t, Kecskemét város helyettésp^lgórmesteré.t, Oláh Mihályt, Keresztes Mihályt és^S. Bálint György felsőházi tagot. /Ml] Ch § G e n f, december 19. /llagyar Távirati Iroda/ A Chaco-kérdésben a paraguayi kormány táviratilag fordult a nemzetek szövetsége főtitkárához, amelyben nyolc pontban sorolja felazokat az okokat, amelyek miatt a nemzetek szövetsége november 24-ki ülésén elfogadott-ajánlások vélpm^á szerint gyakorlatilag kersztül .. ' ."" . nem vihetők. Oh § G e n f, december 19. /Magyar Távirati Iroda/ A brazíliai kormány a nemzetek szövetsége azirányu felkérésére, hogy vegyen részt a Ohaco-kérdés elrendezésében, sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy nem működhetik közre a genfi tanácsadó-bizottság munkálataiban, azonban késznek nyilatkozik résztvenni egy semleges államokból álló ellenőrző bizottságban. A brazíliai kormány egyben hozzáfűzi, hogy kesz hozzájárulni esetleg Argentínának egy Buenos Airesben megtarcando békekonferenciára való meghívásához. 0 §Johannesburgbél jelentik: A Sia r - íranszvál egyik legtekintélyesebb napilapja - egy Magyarországba elszármazót, angol állampolgár - ílnn F. - tollából a lap szerkesztőjéhez intézett hosszabb levelet közöl.a Magyarország ellen emelt jugoszláv vádak tárgyában. A levélíró, aki^kitühően ismeri Magyarország történétét és jelenlegi viszonyait, megállapítja, hogy amikor Magyarország mere déket nyuj to tt horvát politikai menekülteknek, akkor ugyanúgy jart el mint minden más müveit állam. Magyarország egyébként mindig szeretettel fogadta be az ig idegeneket, akik .megtelepedésük eseten teljes szabadságot élveztek Magyarországban. Az úgynevezett "kisebbségi keidést." a háború után találták ki. Magyarországon a kisebbségek sohasem voltak kitéve semmiféle üldözésnek es háborítatlanul megőrizték külön nemzeti vonásaikat. Horvátország a múltban teljes önkormányzatot élvezett és amikor a háború után Horvátországot bekebelezték Jugoszláviába, ez a horvátok számára nem felszabadítást, hanem ellenkezőleg elnyomatást jelentett. A horvátok 800 éven keresztül teljes/békeségben eltek a ^agyarokkal, ma azonban engesztelhetetlen gyűlöl„séggel viseltetnek a szerbek iránt, akik politikai ... . 1' . „>. vezetőiket ""beböttönözt ék. Á levélíró kiemeli még, hogy aLgyi kos egy macedón volt

? aki a macedón forradalmár szervezethez tartozott és aki sohasem jart Magyarországon. A magyar kormány - mondja befejezésül - teljesen távolállott a marseillei gyilkosságtólés az ellene emelt vádak politiai elvakultságból és gyűlölködésből származnak. /MTI/ Té/i inarseillei