Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-03 [0336]

Té § G e n f, december 3. ^agyar Távirati Iroda/ G-enfben egyelőre még nincs élet. A rendkiviili tanácsülésen résztvevő különböző küldött­ségek és ez alkalommal kiküldött hireapirók csak ma este és a holnapi nap folyamán érkeznek meg Genfbe. A mostani., rendkívüli tanácsülésszak tartamát ma még csak hozzá­vetőlegesen lehet kiszámitahi. Népszövetségi körökben valószínűnek tartiák, hogy a Saar-kérdés • vitája két napig tart. A népszövetség tanácsa szerdai megnyitó ülését Aloisi báró beszámolója meghallgatásának szentelik és csütörtökön a ta­nács által elfogadandó jelentésről tárgyalnak. Ebben a vitában Laval francia külügyminiszter is felszólal. Ha á e-aar-vidékre vonatkozó jelentés szövegét csütörtökön már sike­rül megállapítani, akkor a marseillei merénylet ügye pénteken kerül napi­rendre. A tanácsülésnek ebben a szakában az elnöki tisztet Vasconcellcs portugál megbízott - a megelőző tanácselnök - veszi át Benestől. I" kérdés megvitatása szintén legalább két napot vesz igénybe. Valószínű, hogy a közvetlenül érdekelt feleken kivül a népszövetségi tanács több mas tagja is hozzászól a kérdéshez. Teljesen bizonytalan, hogy ez a vita milyen terjedelmű lesz. Mindenesetre könnyen megtörtén­hetik, hogy a jövő hétre is átterjed. A Journal des Nations a vita kimenetelének lehetőségeit fejte­getve a következőket írja: Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez a vita milyen végső következ­tetésekre jut. Mindenesetre bizonyos, hogy a mostani ülésszakon még nem zárják le véglegesen a kérdést. A tanács" valószínűleg ujabb kiegészítő fel­vil^cpátísokat óhajt majd beszerezni, mielőtt a januári"ülésszakon tovább folytatná az ügy tárgyalását. Yajnon ar,a szoritkozik-e most, hogy előadót jelöljön ki vagy pedig hármas bizottságot küld ki? Fognak-e már a tár­gyalásnak ebben az első szakában valamely határozatot hozni*? Tárgyalnak-e mármost a terrorizmus elleni általános fellépésről, vagy pedig januárra halasztják? Csupa olyan kérdés - mondja a Journal des Nations - amelyre egyelőre nem lehet választ adni, Sza/Vi LGOSLEVÉLTÁR K szekció í> SLonc 1 ónból jelentik: Lady Listowel született Márffy Mantuano Judát a londoni Rnbicon-kör ülésén nagyszámú és előkelő közönség előtt hosszabb ángol-nyelvü szabadelőadást tartott Magyaror­szágról. Az előadó abból a"vezéreszméből­indult ki, hogy a magyar nemzet ezeréves történelmi hivatása abban állt hogy a nyugati kul túrhat ásókat kelet felé közvetítse és viszont a nyugati civilizációt megvédje a kelet­ről fenyegeti veszedelmek ellen. Listowel grófnő a történelmi példák gazdag sorozatával mutatta ki, hogy a magyar nemzet milyen hősies önfeláldozással felelt meg ennek a hivatásának és egyrészt milyen maiadandó értékekkel gazdagította a saját talajába átültetett nyugati kulturelemok.:t és másrészt hányszor mentette meg saját vérével a művelt nyugatot a keleti barbárságtól. Az előadás= legsikerültebb része Deák Ferenc mesteri rajza volt. Az előadó Deák Perenoét mint az angol tipusu államférfiúi böl­cseség megtestesülését, a nyugodt ítéletnek, ­: a való tényekkel való számo­lásnak és az ellentétek bölcs áthidalásának mesterét jellemezte. A magyar nemzeti géniusz, igy fejezte be Listowel grófnő előadását, veszély idején az angolhoz has-onloan mm lg ki tud termelni nagy vezető egyéniséget, aki személyébon egyesíti a nemzet összes kiváló vonását és akit a nép hivatott vezéreként kpvet. A nagyhatású előadást, amelyot a :7 Hungaria" hangosfilm bemutatása követett, a kozönsé g hosszantartó lelkes tapssal fogadta, majd számos érdeklődő részletkérdéseket tott fel az előadóhoz, akinek végül Lo­vinskava, a hiros zongoraművésznő mondott a hallgatóság nevében mclog és lelkesnangu köszönetet. Listowel grófnő egyébként a'napokban játszotta a házi­asszony szerepét azon az előkelő táncmulatságon, amelyet az angol gyermek segélyező-alap /Save tho Ohildrenjs JPund/ a magyar gyermekek javára rende­zett a londoni Chostorfiold-palotában, továbbá ugyancsak a gyermeksegélye­zőalap védnöksége alatt nagysikerű magyar kézimunkakiállítást rendezett lord Charnwood palotájában. A kiállítás számos darabját az angol női ipar­művészeti intézet "tanítási célokra mintául vette meg. /MTl/ FáAM

Next

/
Oldalképek
Tartalom