Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-12 [0336]

L Hon do n , deoember 12. /Magyar Távirati Iroda/ Az an­gol sajtó a leplezetlen megnyugvás hangján zárja le a magyar-jugoszláv vi­tát és különösen biztató tünetnek tekinti, hogy a döntésben mind a magyar, mind a jugoszláv sajtó megnyugodott, noha a lapok kissé mulatságosan íaézik egyes belgrádi újságok túlzott beállítását • "Kitűnő benyomást kelt az az el­ismerés, ameliyei a magyar sajtó az angoi pártatlanságnak és Eden közvetítő tevékénységének adózott. Az idevonatkozó magyar véleményeket " behatóan és .feltűnő beállításban idézik. To/Vá , L jliooon | deoember 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Times genfi levelezője szerint a népszövetség legfőbb haszna ebben az ügyben az volt, hogy a nemzeti szenvedélyek kitűnő bihtonsági szelepének bizonyult. Aki végignaUgatta az ellenséges táborok izgatott vádjait és ellenvádjait. hálát adhatott, hogy ennyi felhalmozott gyanú és keserűség " i szónok­latokban/ j ki, mielőtt még jóvá nem tehető tényeket idézett volna elő. A vrEa elintézése érdekes ellentétet mutat a kívánatos és a közvet­lenül célszerű rendszerek között, A végső határozat szabatossága mutatja a tanács átlagos véleményét az ügy érdeme tekintetében. Mindenki jól tudta, hogy a nyilvános vizsgálatot tudatosan csak egyetlen kormány felelősségére korlátozták, noha bizalmas uton egy másik hatalom ellen is terhelő bizonyí­tékokat terjesztettek elő. A szigorú igazság szempontjából uay vélték egye­sek, hogy Jugoszlávia, még ha bebizonyította volna is vádjait, igazságta­lanul intézte azokat csak Magyarország ellen. De a^tágaöbkörü célszerűség szempontjai ezt az eljárást mutatták indokoltnak.sőt lényegesen szükséges­nek. Hogyel leheásen f „. la nagyobb hatalmak közti válságot - beleért­ve a kezdődő francia-olasz közeledés rombadőlését - a ragadott határok kö­zé / kel lett szorítani a vitát. 9£&/riZá*u> Hogy másrészt el lehessen hárítani a közvetlen, talán még veszedelmesebb keleteurópai válságot, hasonlóképen szűkség volt arra, hogy bizonyos ész­szerű elégtételt nyújtsanak Jugoszláviának és megvizsgáljak Magyarország felelősségét. A vita legsúlyosabb veszedelme annak a lehetősége volt, hogy a béke-módosításra vonatkozó ellen tét é^k. , - túlságosan határozott kifejezése a Franciaország és Olaszország közti elidegenüléshez vezet* amit a mindkét oldalon tanúsított tapintatossággal és óvatossággal sikerűit el­hárítani. A francia-olász közeledés kiállotta a teherpróbat, sőt Laval és Aloisi báró ujabb megbeszéléseket folytatott, amelyek még jobban mefzszi ­lárditották a közeledést. A válasz az első kérdésre az,, hogy az angol kormány lárminő"határozott te z­deményezése készséges vá laszra talál Olaszország részéről. A másodikra az a felelet, hogy a végső határozat egyáltalában nem volt szigorú Magyaror­szággal szemben. A magyar kormányba következő szempontok birták a határo­zat elfogadására: 1. Az a tény, hogy nem javasoltak nemzetközi vizsgálatot Ma­gyarország területén. 2. Hogy a javaslat nem artalmazta a magyar kormány, sőt még csak a magyar helyi hatóságok . megrovását sem. Az az aggodalom- hogy a helyzet~a magyar-jugoszláv határon csak elmergeseohetik, ugyancsak siettette a döntést. Végül angol körökben ugy érzik, hogy feltétlenül szüksége van Németország visszatérésére Genfbe már csak azért is, hogy ott bizonyos állandóan erősbbödő befolyások ellensúlyozón lehessen. To/Vá

Next

/
Oldalképek
Tartalom