Napi Hírek, 1934. december/1
1934-12-10 [0336]
n - Mit tap sztalt ezzel szemben tizenhat év óta a magyar nen. zet. Történt-e bárminő • _ ••" cselekedet a megnyugvás erdekében/ A háború éta elmúlt egész Korszak tele van eseményekkel, amelyek azt mutatják, hogy szomszédaink távol attól, hogy kibékülésre törekedjenek Magyarországgal, azt a célt tűzték maguk ele, hogy Magyarországot, a nemzetközi • * $>/. élet aktiv és értékes alanyát az európai politika akaratnélküli tárgyának színvonalára sülyesszék le.^Sa jnálom, ,hogy Benes őexcellenciája, aki olyan tevékeny szerepet játszik a népszövetség életében és aki olyan esetekben, ^melyekben nem volt közvetlenül érdekelve, olyan kiváló szolgálatokat tett a béke ügyének, sohasem tudott, ha Magyarországról volt szó, tárgyilagos állásp ntra helyezkedni. Emlékeztetem arra, amit Prágában 1921. október 2.-án a magyar követnek mondott, amikor annak az évnek folyamán már másodszor illette fenyegetésekkel Magyarországot. Azt mondotta ez alkalommal: "Önök a pokolba jutnakü Bé kell ismernem, hogy ez időpont óta őexcellenciája mindent megtett, hogy nyilatkozatát valóra váltsa. A mostani hadjárat, amely Magvarország ellen megindult, előtornáca ennek a pokolnak. Csak egyről feledkezett meg,^ arról, hogy ahoz, hogy Magyarországot átvezesse a pokol szenvedésein, neki is követnie kell od^ bennünket. A dunavölgyi államok sokkal inkább egymásra vannak utalva és sokkal erősebb kötelékekkel vannak egymáshoz . fűzve, semhogy az egyiknek szenvedése ne hatna ki^sulyosan a többire is. Be ugyanúgy igaz az is, hogy egy jobb jövendőt csak ugy biztosithatunk magunknak,' ha közös erővel fogunk hozzá ahoz, hogy végre megteremtsük az igazi békét. /__.... - A román megbizott cseh kollégájától támogatva ma nyilatkozatot tett, amety et egy pillanatig sem hagyhatok válasz nélkül. Annak a kívánságának áldott kifejezést, hogy közeledés jöjjön létre Magyarország és "a kisantant államai között. Kijelentem, hogy a magyar királyi kormány elvben mindig hive volt a dunai államok együttműködésének és számtalanszor kifejezésre juttatta erre vonatkozó szilárd akaratát. De hogy ez a közeledés valóság legyen, nem elégséges, hogy Genfben bizonyos kijelentéseket tegyenek, amelyek r-emény eket ébresszenek; szükség van.,arra, hogy ezeket a szavakat cselekedetek kövessék a Duna völgyében, örülök annak, hogy 'í'itulescn azt kívánja, hogy oda aler eljutni, hogy a határokat spiritualizáljuk, de nem volna-e sokkal egyszerűbb, ha ezt odahaza kezdené meg és ha eltüntetné azokat a megkülönböztetéseket, amelyek a többségi nemzet és a kisebbségi magyarság irányában a bánásmódban fennállanak. Magyarország hajlandó válaszolni és hajlandó társulni minden olyan őszinte erőfeszítéshez, amely a mostani helyzet megiavulására irányul és ebben nem tartja vissza az a rossz bánásmód, amelyben idáig a kisantant államai oldaláról része volt. Tó/L /Folytatása köv./