Napi Hírek, 1934. november/2

1934-11-24 [0335]

r London, november 24. I Daily Herald értesülése szerint az európai egyetemeken tanuló boliviai diákokat katonai szolgálatra hivták be. TSbbyniro jámodu boliviaiak fiairól van szó, akiket be akarnak osztani a a Chaco-területen folyó háborúban való részvételre. /ITT/ Ke/Ke ' 1 A

r § ? á ,

r i g-i november 24. /Magyar Távirati Iroda/ Gustavo HervS, a Victoire főszerkesztője, vezércikkben foglalkozik a genfi helyzettel és ezzel kapcsolatban határozottan sikraszáil a trianoni határok k'íigazitása mellett. b .Fejemmel merek felelni azért - irja Hervé - hogy Magyarországot csak annyi felelősség terheli a marseillei merénylettel kapcsolatban, mint amennyire felelős Franciaország az olasz menekülteknek Mussolini ellen irányuló összeesküvéseiért. Természetes, hogy amint sz olasz politikai menekültek Franciaország területere mentek, ugy a horvát menekültek a szomszédos és Horvátországgal szazadokon át sorsközösségben állott Magyarország területén kerestek menedéket. De hiheti-e valaki, hogy az olasz és horvát menekültek előre tájékoztattak terveikről a francia vagy a magyar rendőrseget. A , í

011

?^?*, a

,

ma

S\

ar

°k a huncl ; leszármazottai, de ezer év óta európaiakkax valtak es a hun örökségből csak a bátorságot tartották meg. Hervé nagy elismeréssel ir a magyarokról, majd hozzáteszi: Senkinek sem lehet beadni azt, hogy a magyarok tervezték volna a marseillei gyilkosságot. «, Vi *« Remélem w x : hogy Laval mindezt közölte a belgrádi Kormánnyal -folytatja Hervé - , a francia külügyminiszternek szaktíania kelxene Barthou és a Quai diprsay k

. ... , . ^külpolitikájával és ^Belgrao dal közölnie kellene azt is. hogy valamennyi dunai államba ós talán egész Európára szerencsétlenség hárul, ha Jugoszlávia a i fájdalom lecsillapultaval nem igyekszik összebékülni Magyarországgal és neri teljesíti a a magyar követelések jogos részit. ^ Sza/Ke/Sza /0 L/ Uoní oDból jelentik: Sorth lot, a francig külügy i hivatal volt főtitkára, a londoni angol-francia egyesület előtt felolvasott előadásában mulatságos Bnand-anekdotát beszelt el. 191^-ben a szövetséges kormányok nagy font ossá>gu háborús tanácsot tartottak Londonban, ilig kezdte mep'Asquith, az akkori angol miniszterelnök, beszédét, Bri^d, aki egy szót sem értett angolul, rögtön elaludt. Az Sdvarias angol miniszterek még cs^k mosollyá sem zavarták meg almát. Midőn Isquith befejezte beszédét, a .váratlan csend felébreszt ette Briend-t, ki szemeit . • megdörzsölve fölkelt es a legcsekélyebb z«vr nélkül, kizárókag "bámulatos ösztönére tamszkodva".részletesen felelt Asquilh beszédére, raalyet az első szqtol az utolsóig átaludt. llig kezdío meg Bri--nd beszédét, Asquith feje mellére hanyatlott és most az angol miniszterelnök merült mely alomba./MII./ L/L /OL/ §Londonból jelentik: J-pán megállapodott a szovietkormánnyal, hogy 40.000 tonna vsat vesz át a Szovjettől, k japán korÜnf SJíSelii most az indiai Tatn-félemacélmüvetícel tárgyalnak^50.000 tonna indiai vas vételéről, amely ugyancsak a jovo ev cl:jen lesz JaI&nba sSáiiitandó. Európai'körttfenSagy 'eltűnést keltenek ezeK e nagyméretű japán vasmcgrondclésck./MTI./ L/L