Napi Hírek, 1934. október/2

1934-10-25 [0333]

TC JPan s , október 25. A miniszterelnök által tervezett alkotmánymódosítás tárgyában tudvalevően a nemzetgyűlés hivatott határozni, amely voltaképpen együttes ülése a képviselőháznak ás a szenátusnak és szokás szerint V^rs ailloban folytatja tanácskozásait. A nemzetgyűlés egybehivása a szokásos eljár ás szerint ugy történik, hogy a kormány mind a képviselőházban, mind a szenátusban határozati javaslatot terjeszt elő, nmoíy kimond a nemzetgyűlés összeülésének szükségét az alkotmáryreform megvitatása céljából. Mind a Ket natározati javaslatot részletes indokolás kiséri. Ha a törvényhozás mindkét háza elfogadj a a határozati javaslatot, akkor a szenátus elnöke állapit] a mog a nemzetgyűlés összeülésének napját és ugyancsak ő hivja egybe vorsailloba a képviselőház és a szenátus tagjait* Csupán ekkor kerül sor az alkotmányreform szövegének beterjesztésére, amelyet megvitatás es jelentéstétel cellából külön bizottsághoz utasítanak. A teljes ülésen a bizottság jelentése alapián meginduló tárgyalást szokás szerint általános vitavezoti bo. Ennek befejeztével a nemzetgyűlés elnöke szavazás alá bocsátja a kérdést, hogy átterjenek-e a részletes vitára. A kormány ezzel a szavazással kapcsolatban felveti a bizalmi kérdését. Az alkotmányreform végleges szövege még nincs megállapítva. Az alapelvek nagyjában ismeretesek, de lehetséges, hogy a mostani parlamentetn kivüli tanácskozások folyamán ezek még mddosulász szenvednek. A reform a következő öt po..tot foglalj^a magában. 1./ Megszervezendő a miniszterelnökség. Az eddigi alkotmány ugyanis nem rendelkezik a miniszterelnök hivataláról, címéről, működéséről es hatásköréről. , . , 2./ A miniszterelnök számára - az alkotmány 5. cikkének módosításával - biztosítják azt a jogot, hogy a szenátus előzetes hozzájárulása nélkül is feloszlathassa a képviselőnázat. 3. / A képviselőket megfosztják attól a jogtól, hogy ' állami kiadásokra vonatkozó javaslatodat terjeszthessenek elő. 4. / A kormányt felhatalmazzák, hogy a költségvetési előirányzat le tárgyalásának elhúzódása esetén további egy évre meghossz abbithassa a folyó költségvetés érvényét. '5./ Szlgailati szabá'yzatot dolgoznak ki a köztisztviselők jogairól és kötelességeiről. E javaslatok közül külö-ösen a feloszlatás jogának módosítása találkozik nagyobb nehézségekkel. Nemcsak a szenátorok egyrésze ellenzi ezt, mert nem akar lemondani alkotmányos előjogáról, hanem a képviselőn.íz baloldali elemei is, akik a demokratikus alkotmány szellemével ellentétesnek vélik azt, hogy a feloszlatás joga egyetlen ember kezében legyen. Jobboldali körökben ezzel szemben melegen pártolják ezt a módosítást, mert ebben latiák egyedüli lehetőségét annak, hogy a minduntalan megismétlődő kormánybuktfttásofc elkerülésével nagyobb állandóságot és tekintélyt biztosítsanak a kormáry számára. Szerintük nem sérelme a demokráciának, ha a kormány és a parlament viszálya

>

esetén végső fokon magát a nemzetet teszik meg döntő birául. Másfelől - mint mondják - nincs sző arról, hogy a minis:.tereinők önmagában döntsön a feloszlatásról, mert alkotnál -y szőrűén: ?" ' '• • csupán előterjesztést tesz ilyen értelenben a köztársaság elnökének Ja végeredményben nem ő, hanem az ő ellenjegyzés'vol a köztársasági elnök rendelkezi

1-; a feloszlatásról. Doumergue mi isztorolnök egyelőre szilárdan, ragaszkodik a feloszlatás kérd'seben oreéeti gondolatához, nincs kizárva azonban, hogy ha ti radikális párt nantesi orsz igos gyűlésének állásfoglalása nem lennek, kedvező, akkor ezen a ponton hajlandó lesz némi engedményeket tenni. /MTI/ Tó/ Té - - -