Napi Hírek, 1934. október/2
1934-10-23 [0333]
/ Tyler-jelentés (////. folytatás/ A belföldi . . . buzarak emelkedés óta és amióta kisérletek történtek más mezőgazdasági termékek árainak emelése irányában is, a maf yar külkereskedelemben beállott fordulat arra mutat, hogy amennyiben asonló kedvezményeket sikerülne az egész vonalon nyuitani, akkor Magyarország lassanként már nem tudná megszerezni azokat a szabad rendelkezésre állo külföldi devizákat, amelyekkel feltétlenül szükséges nyersanyag szükségletének azt a /nagyobb/ részét megvásárolhatná, amelyet eddig nem volt képes megszerezni a clearingek revén. A kivitel akkor csak csere utján volna lehetséges - amiből nem maradna külföldi deviza rendelkezés revagy a külföldi adósságok csökkentésére. A hely et veszélyei nem kerülték el az illetékes tényezők figyelmét és remélni lehet, hogy a legutóbb elhatározott intézkedések alkalmasak lesznek annak orvoslásara. Ha Magyarország ielenlegi külkereskedelmi-ós deviza-nehézségeit vizsgáljuk, nem szabad elielejtenünk, hogy az ország ugy a múltban,mint a T> lenlen nagy nehézségekkel küzdött, illetve küzd ele Imi szer többié tőnek eladása terén. Az ország legjobb régi piacainak egy része elzárüLt ugy, hogy távolabbi piacokat kellett felkeresnie, ahol viszont a magasló szallitási költségek a haszon egy részét elnyelték. Az országnak ezen kivül nemcsak az ipara által r szükségelt legtöbb nyersanyagot kell behoznia, hanom meg fát, jobbminőségü szenet ós sót is cs viszont élelmiszereket kell eladnia, melyek piaci helyzete lanyha; igy Magyarország kereskedelmi politikája tekintetében nehéz Helyzetben van. Az ország külkereskedelemé az utóbbi években erősen szétszóródott. Feltűnő, hogy az ország legközelebbi szomszédai felé irányuló kivitel aránya az összkivitélben minden osetben csökkent, mig a távoli országok felé irányuló kivitel aránya több mint megkétszereződött, ugy hegy ezok a távoli országok együttvéve most Magyarországnak Ausztria utan következő legjobb vásárlói. A jelentés ezután külkereskedelmi-, forgalmi, fogyasztási és árstatisztikái adatokat közöl. Ezekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy az államvasutak bevetőiéiben és forgalmában a folyó év május haváig észlelhető javulás azóta megszűnt es stagn^i'^sí+ak adott helyet. A tömegcikkek fogyasztását mutató adatok a július-szeptemberi negyedio még nem allénak rendelkezésre. A forgalmi adó cs fogyasztási adó hozadéka azonban arra vall. hogy ebben az időszakban a fogyasztás emelkedés e általában folytatódott. A termésre vonatkozó legutóbbi becslések nem térnek ol jelentékenyen a le^utobbi^ jelentésben közölt becslésektől. A tengeri és burgonyatermés igen jónak mutatkozik ebben az évben és előreláthatólag mintegy három millió inétermázsányi exporttöbblet marad a ten-eribői. De a tengeri belföldi ára - bár anna k támogatására nem tétettek 'különintézkedésele - jelenleg jelentékenyen magasabb a rotterdami araknál . A legutóbbi jelentés közzét/étele óta a gabonaárak tovább " emelkedtek. Emelkedett továbbá a nagykereskedelmi index, a kiskoroákodolmi index, valamint a megélhetési index is, bár természetesen sokkol csekélyebb mértékbon. A megélhetési index /1913Z 100/ az 1931 végei 100.3-ről • 87.8- ra esett az 1933 év végéig, a folyó év szeptemberében pedig 89.3 volt. A búzaárak igen eres emelkedést mutatnak még'" " i ba figyelembe vesszük is a múlt évben volt s azóta eltörölt 3°pengős bólé ttát. -Másrészt az általános mezőgazdasági árindex most 71-en° áll, az 1930. augusztusi: 81-el szemben. Amidőn az értéktőzsdét 1932 szentemberében. 14 havi szünet után" ismét megnyitották, aJJWKir,Statisztikai Hivatal indexe /l^ő^lOO/ 91.9— en állott. Ez az index azóta általában esett és a folyó év szeptember havában 68.0 on állt az augusztusi 66.3-mal szemben, amely a tőzsde megnyitása óta elmúlt két év legalacsonyabb indexszáma volt. /Folyt, köv./ V/Sz/Vi/Vi ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
