Napi Hírek, 1934. október/2

1934-10-22 [0333]

/O/ § Z a 1 9 e g e r 33 z e g, október 22. Kállay Miklós földművé lés ügyi miniszter zalai körútjáról szombaton késő délután viszsza érkezett Zalaegerszegre és a vármegyeházán résztvett a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek tiszteletere rendezett díszközgyűlésén, amelyen nagyszámban jelentek meg a gazdák a megye minden részéből és lelkes ünneplésben rsszesitették a minisztert. A közgyűlést Tarányi Ferenc dr. ny* főispán, elnök nyitotta meg, aki vázolta a miniszter előtt a zal" i,, mezőgg zdasági helyzetet, ismertette a gazdák bajait és kérte a miniszter támogatását. Bődy Zoltán alispán a vármegye nevében köszöntötte a fö ld müve lés ügy i minisztert és ism értette el öt te azt a tevékenysége t> amit a vármegye a gazdák érdekében kifejt-. . A jelenlévő éljenzése közben Kallay Miklós földművelésügyi miniszter szólal t fel. - Ma olyan mélypontján vagyunk a mezőgazda sági értékesítésnek - mondotta -, hogy nincs egy cikkünk sem,_ a melye fel tudnánk adni különös mesterkedés nélkül. Olyan ala csony v ilágpiaci árakkal kell megküzdenünü, melyeken a magyar gazda termelni non tud. De hálával kell megemlékeznem Ausztriáról és Olaszországról, melyek tisztes séges áron veszik át búzánkat. ^ - A gazdasági autarkia és a valutaris nehézségek miatt nem elég mindent^a külföldi értekesitéstől várnunk

? hanem kénytelenek vagyunk a bel ső érteke si tés problémáját megoldani. Hogy ez mennyire fontos, elég ha felemlitem, hogy :

.^« .-. . Budapest mégegysze r annyit fogyaszt ^mezőga zda sági cikkekben, mint amennyi összes külföldi kivitelünk. Tehát Budapest kétszeresen rontósabb piac, mint az egész külföld. Ezért igyekszem olyan konstrukciókat létrehozni, melyeket a kritikusok kartelnek nevezne k. Pedig a kartelnek ellenkezőjét csinálom. Olyan rendszert, amely kötelezi a vevőt, hogy a gazdának a megállapított minimális áraknál kevesebbet nem szabad fizetnie. Ezt öeináltak a búzánál és ez a minimum a gazda legerősebb bázisa. Ezt a rendszert akarom mindenütt, ahol cs-k lehet bevezetni. Lehetetlen dolgok történnek a kereslet különböző megjelenése folyta n, Göcsejben például három-négy fillérért vásárolják össze a szilvát, viszik Kecskemétre, ott eladják husz-huszonöt fillérért és ugy viszik ki .Ausztriába. Keres a vasút, keres a közvetitő, csak a gazda nem keres. Foglalkoznunk'kell tehát az ért ékes i tés kérdésével, meri ha nem tudunk jobb terményárakat elérni, akkor olyan tényezőkhöz • kellene nyúlnunk, mint az a dó, a kamatok, az adósság, a nehezen kezelhető ipari árak. Ezekhez Jiyulni pedig nehéz, merő az egész ország konstrukciója ezeken épül fel. A gazdaadóssá g kérdésé^bsn különben remélem, hogy egy éven belül sikerül végleges elintézést elérni. - Felemelem óvcszavamat azzal a s^jtóhad járattal szemben, amely az értékesítés érdegében történő minden árminimálásra "árdrágítás" jelszót hangoztat. Természstes, hogy ha felemeljük a buza arát, akkor az t a fogyasztóval kell megfizettetni. Ardragitó irányzat ez , de a magyar mezőgazdaság érdekében történik. Mikor tizenöt éve az ipari vámokat felemelték, senki se, panaszkodott, hogy emelkednek az ipa r cikkek ára i, De ha én emelni akarom a mező azdasag megmentése érdekében a buza árit, mindjárt árdrágításról beszélnek. Hallunk^ burgonya- és te jkartel .rol, ami valójában a kar telnek épen ellenkezője. A' többi ka rtélről, a szénr és textillé rtelről egy szot sem hallottunk mostanában, de ezekről, melyek a magyar mezőgazdaság érdekét szolgálják, hangosak a lapok. Célunk a magyar mezőgazdaságnak a lehető legnagyobb árat adni és szükiteni azt a margeot, amely a fogyasztó es eladó között van. Munkám lényege: csak a termelő javára drágítok és nem a közbeeső kereskedelem javára. - -Ami a borértékesítés kérdését illeti, az utóbbi két évben a gyengébb termésen kivül versenyképessé tettük a bort a nyersszesz árának "emelésével. A teljes megoldás nehéz, mivel a kivitelre nem nagyon épithetünk a külföldi kereslet ing^dozójyolt a és a nagy verseny mia tt. /„,,../ , , Ha/L /Fory t.kov./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR