Napi Hírek, 1934. október/2

1934-10-19 [0333]

/%/ § L o n d o n,október 19. . Az Everyuaru heti folyóirat "Jugoszlávia barátai" alairá^u nyi lt le ve le közöl, amely a többi között igy^szól: —Minden jó-gondolkodásu ember sulyosan,jnegbotránkozott, ami­don leleplezték Szarajevó egyik utcáján azt az emléktáblát, amely brutálisan jelzi, hogy: "Ezen a ponton sütötte el.Princip azt a lövést, amely meghozta szabadságunkat!" Kalemen, nyilván látva a gyilkoságnak ezt a dicsőítését; egészen t ermészetesen azt gondolhatta, hogy ha szakid volt agyonlőni egy főherceget a szerbek felszaba ditása végett, akkor nem lehet semmi ro<}sz abban sem, ha vsl^ki a királyt lövi agyon a hor­vátok felszabadításáért. Belgrád urai mutassák meg a világnak, hogy eze^n­tul üldözni fogják Jugoszláviában a gyilkosságot és tegyek. „ el A Ferenc Ferdinánd főhercegbes felesége tragikus halálát a^görökitő táblát. Ez ez egyszerű keresztényi;.cselekedet megszüntetné a délszláv királyságban a * . gyűlölséget. (MTA Tó/L J :: B e r 1 i n, október 19. /Magyar Távirati Iroca./ Gömbös miniszterelnöknek az a nyilatkozata, amelyet Varsóba való elutazása előtt tett a sajtó számára, a német sajtóban nagy figyelmet keltett. Vala­mennyi késő-esti lap közli a nyilatkozat teljes tartalmát, mégpedig nagyrészt vezető helyen. A Berliner Börsenzeitung a miniszterelnök nyilatkozatát ily cim alatt közli: A rágalomhadjárat tárgytalan. A lapok részletesen ismertetik a lengyel sajtónak a magyar mi­niszterelnököt üdvözlő barátságosjhangu cikkeit isi A "Der Deutsche" Gömbös iGyula miniszterelnök varsói útjáról ezeket irja: Álmagyar politika vonalában e látogatás különös jelentősé­gű, Mindene Ke 16t t miutá^n a lengyel politika messzemenően emancipálta magáig Versailles által teremtett eur^bai politikai viszonyok változat­hatatla ndéqán a K tételétől és nem késlekedik elvileg elismerni a revizitf/ a magyar államvezetés alapelve szükségesvoltát, lehetőségek adódnak oly együttműködésre, amely a kisantant köreiben máris élénk nyugtalanságot faltott ki} itülönösen Prágában, amelynek kapcsolatai Varsóhoz az utóbbi év folyamán drzékenyen elhidegültek, rnövekvő agsodalommá 1/HaSriE/a ma­gyer-lengyel közeledést. Ebben a francia politákk^fénffizer követőimk #lvi elzárkózása és benső bizonytalansága nyilvánul meg minden olyan megmozdulással és törekvései szemben, amelynek az a célja hogy uj Európát teremtsenek az egyes népek közti igazi megértés szellemé­ben* A varsói megbeszéléseket pedig ez a szellem fogja irá­nyítani Az "Angriff" budapesti tudósitója a magyar miniszterelnök varsói látogatásiról a többi k§z9tt ezeket irja: A lengyel külpolitika önállósága . aut ismlt kifejijezásre abba/),,hogy mér nem habozik fo*; gadni oly ország miniszterelnpkének látogatását^ amely a revíziót irta zászlajára, ü tudósító ugy véli, -fogy a varsói megbeszélések­jelentős részét az a t.ölfekvéa fogja be tölte ni, hogy a római jegyző­könyveket ^Lengyelországgá;, kibővítsék. Minthogy a magyar miniszterelnök program nélkül utazik ,jVarst7ba, az eredmény lényegében de­monstratív nyilvánítása lesz a lengyel-nagyar háratságnak. Po­litikai ellentétek a két nemzet között, nincsenek, ellenkezőleg mindkét , G részen meg van az^óhajtás a közös határ iránt t ami azt \+}~ je jnti, hogy a Tótföld visszaadására irányuló magyar követelés teljesedik: AJ3eutsche Allgemeine Zeitung "Hárma s szövetségi álmok" cimü cik­kében állástjfoglal ama kísérlet ellen, hogr Franciaország. Olasz­ország és a kisantant mint harmadik nagyhatalom között antantot létesítsenek. Pertinaxnak Magyarország elleni legutóbbi támdásával kapesola­tosan 9 Deutsche Allgemeine Zeitung főszerkesztője^ töwi között eze­ket irja: Benesnek nyilván sikerült a francia sajtó egy részét ugy befo­lyásolni, hogy a világ a cseh kívánságokat inkább Parisból ismeri meg, mint Prágából, Az Echo de Parisnak Magyarország elleni mértéktelen tá­madása i például szolgálnak arra, hogy mennyire előtérbe nyomul­nak a francia szövetségesek különércekei. Ugyanis, ha az Echoi de ^aris "Magyaror<*zág"-ot mond, akkor Németországot ért a lattá./MTI./ c/í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom