Napi Hírek, 1934. október/1

1934-10-14 [0332]

Ly v * LV° ?

n

í ^

tC

5 r- 1

3

;./

Ma

gy

ar Távirati Iroda./ A ^unday limes hoc szabb. tanulmányban f jtl Q h Marseille és Szarajevó között ^S-^H^^te

2

^^^

60

' k

^ály megölet ás ének nem volt nemzetközi ínooka, valoszinbleg Hadics.a ragyogó képességű horvát vezér, megöletése miatti boszubol gyilkolták meg. A horvátokat meg 1«hete-t volna nyerni feder<lis engedményekkel, ellenben Sándor elÉobozta/atvJa a 1• kotmányát es,mint zsarnok, habár mint jóindulatú zsarnok, uralkodott. A merénylet, akar Horvátországban, akár máshol tervezték, belpolim kai bopzu müve volt, neifedig más ország politikai boezu^raüve. Ka bizonvoss^ valik, amit mondanak, hogy az összeesküvők főhadiszállása Magyarországon volt, ez,legfeljebb csak azt jelentheti, hopy Horvátországban túlságosan forró volt a talaj.;', nekik. A gyilkosság nem állott sewi)é£h le nemzetKpzi •. . : •• í . apolitikai tervvel vagy törekvéssel összeköttetésben, egyetlen országnak s elválhatott volna hasznára, ne rt ma egyetlen hat-lom sem akar háborút, A tanulmány ezután a mostani nemzetközi helyzettel foglalkozva icy folytatja: Van vei--mi igazság abban a mondásban, hogv h-- z osztrákmagyar monarchia nem ' " £eU volna, fel kellett voln? t - lálni. Mi s emmutsxja jobb m > béke szerződé se hibáit, mint -z » ténv.hog* az.osztraK-masyar birodalom szándékos feldarabolása után most'kezdik belátni , milyen veszedelmes Ausztria elszigeteltsége, amely országot épen mi gysngrtettwnk. A regi birodalmat nem lehetett régi »lokjáb«n íoaiterteni. de at lehetett volna alakit mi az egyenr*Dgu*»k szövetségévé. Aeleteuropa újjáalakításánál Ferenc Ferdinánd főherceg oolitikám£ Keilett volna folytatni, tfilson elnök bizonyár- olv sta 'Alexander hamilton müvet a szövetségi alkotmányról és kitanith tta voln- Európát, az egyenjogú szövetségesekből álló uj osztrák-magyar birodalom kibékíthette yolm a nemiteket as-a szlávok.: t is. Ellenben Franciaország ' • ^élkeJe teurópa egysegének szát rombolás- után uj szövetségekkel próbálta azt ismét felépíteni, bár ezek a szövetségek inkább Franciaország. ÍJ^ÍVH

et

? ?z°

v

etséges államok érdekeit szolgálták s Ausztriát es Magyarországot Németország karjaiba kergették. A cikk végül a francia szövetségi rendszer gyengéinek elemzése után megállapítja, hogy a békét nem a keleteurópai nemzetek oözötti versengés, hanem az az igyekezet fenyegeti, hogy ezeket a nemzeteket idegen érdekek szolgál-tába akarják á Ili tani. Ezek az'ujonnan keletkezett államok azonban épen olyan kevéssé hajlandók a francia külügyi hivatal terveit szolgálni, mint ahogy a francia paraszt sem hajlandó az ellenséa fegyverétel meghai-zni. Ezek az országok magukra ha g,

;

atva vagy a népszövetség vezérlete alatt elintéznék egymás közötti viszályukat, eie külső beavatkozás esetén sohasem fogna k mint "politikailag .egyenjogú és gazdaságilag egymásrautalt nemzetek egymásmelleit élni. • Franciaország biztonsága saját határai mellett az Angliával kötendő légiszövetségben ta - álható, nempedig a ke le teuropai stratégia i szövetségben vagy Németország beke rité seben. A Tunday Express a lap szerkesztőjének tollából hosszú cikkben számol be arról, hogy Franciaország - világháború befejezése óta a következő eszközökkel uralkodott* 1. Európa legerősebb hadser-gét áyitette ki, mialatt a békeszerződés ellenfeleit leszerelésre kényszerítstte. 2. Óriási anyagmennyiséget halmozott össze • 3. Aranyával, szövetségeseit pénzelte azzal a feltétellel, hogy azoknak Franciaország által felfegyverze t óriási hadsereget kell tartaniuk Franciaország' politikai támogatásával, .zekét a szövetségeseit - Romániát, Csehországot és Jugoszláviát - Franciaország batalmás németmagyar-orosz és bolgár területekkel növelte és ezzel az elégedetlen népekből veszedelmes mozaikokat alakított* , Tó/L /Foly t .köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció