Napi Hírek, 1934. október/1

1934-10-01 [0332]

§ B Q 1 g r á d , október 1. /lágyar Távirati Iroda/ A kisáni tant gazdasági értekezlete ma befejezte munkáját* A záróülésen-, amolyon i Jeftics külügy mi. is zter elnökölt, elfogadták az értekezlete " . által kidolgozott határozati javaslatot. A jugoszláv- cseh ' . bizottság határozatot hozott a kétszeres megadóztatás kérdésében*. Jegyzőkönyv jött létre továbbá a vasfűtak együttműködéséről, a dunai forgalomról s egyezmény jött létre a dunai hajózásra vonatkozó tarifális szövetség megteremtéséről. Egyezmény-tervezetet fogadtak el a dunai hajózás racionalizasáról és a hajóforgalom jobb kihasználásáról. Jugoszlávia és Csehszlovákia ezenkivül megegyezést kötött az állandó repülovonalak kérdésében. Jugoszlávia és Remánia bizot -ságai egyezményJ; dolgoztak ki a kereskedelmi léghajózásrol és megegyezést létesítettek a-ítelgrad-ínikaresti repülővonalra vonatkozólag. A tárgyalások folyamán a kereskedelmi, postai és egyéb #érdév sek tárgyalása eléggé simán ment/azonban az első kereskedelmi albizottság nem nagyon sokat tudott végezni. Ennek oka abban keresendő, hogy Csehszlovákia ugy vi selkedig,Romániával és Jugoszláviával szemben.mint • ipari állam agráralíamokaal szemben: minél kevesebb agrárterméket akar átvenni, de ..1 minél több ipari terméket akar elhelyezni. Ez jugoszláv viszonylatban akadályokat okozott, mert Jugoszlávia a németekkel kötött egyezség értexmében. 150 millió márka értékű iparcikket kénytelen Németországban vásárolni. Ebben a tekintetben a konkrét eredmény csak annyi volt, hogy Csehszlovákia kötelezte magát tizezer vagon buza átvételére. Ebből hatezrét máris lekötöttek, négyezret későbbi időpontban fognak szállítani. Ami Jugoszláviát és Romániát illeti, a fő kérdés a dunai hid ügye volt. Ebben a tekintetben megegyeztek. A hid Klado vonal lesz. Mind a ket állam közutat épit a hídfőig. ( Magát a hidat franciák fogják építeni hitelbe. A hid közös tulajdon lesz és nem fog a nemzetközi ©una-bizottság ^hatásköre alá tartozni. Jugoszlávia kötelezte magát ezenkívül vasúti háloza' tárjak Kladovóig való kiterjesztésére. Az egyik vonalai a ifegotin-kladovoi vonalat mindjárt munkábave szik j később pedig a selgrád-pozsareváci vonalat meghosszabbítják Bolni-milanováci, \ ás Kladovóig* Ez a munka későbbre marad. f & ] Belgrádban egyenlőre az a benyomás, hogy ez a tanácskozés sem ért el nagy sikereket. Az eredmények meglehetősen csekélyek. _ A következő értekezletet januárban Prágában tartják. Bl/I - - N §Bolgrád, oktober.1. /Magyar Távirati Iroda/ A Stampa tiranai jelentés .... nyomán írja: ugytátszik, hogy Albánia ismét visszaorisntálodik Olaszországhoz, álbania állítólag ismét vállalja az olasz katonai kiképzőket. Katonai költí|s)gvetését olasz kölcsönből fedezi' . Ismét megnyitják az olasz iskolákat Albániában és újból megengedik ott olasz gyarmatosok letelepedését, Amennyiben ezek a hirek megfelelnek a valóságnak—irja a Stampa forrása - Zogu király Törökországba tervezett utja el-s maradna és eaenkivüi kétségessé válnék természetesen álbániának a balkáni paktumhoz való csatlakozásba. A szalonikii Progress cimü lap isztatobuli forrásbál a fenti híradást határozottan megerősíti. Előadja, hogy Ekrem bég párisi követ Somában Mussolinival megbeszélést folytatott. A. megbeszélés tökéletes eredményre vezetett. Ezekután - irja a rrogress - elkerülhetetlenné válik az eddigi albán icormány távozása. Mussolini máris személyesen felölt ki 300 olasz tisztet, akiknek feladatuk 1©GZ az albán haöso^op; ui iaszorvezése. Bl/I - - -