Napi Hírek, 1934. október/1
1934-10-10 [0332]
M , M1 , § B. 0 " «! a, október 10. /Magyar Távirati Iroda/. A Popolo d'Itália vezércikkben fejezi ki az olasz nep részvétét a marseillei véres események felett. A vezércikk a következőket mondja: , . J^ él l részvéttel és ' élénk megvetéssel fogadjuk ezt a sötét eseményt, amely váratlanul kavarta fel a nemzetközi életet. Azok az árnyékok, amelyek a legutóbbi időben a jugoszláv sajtó olaszellenes súlyos támadásai következtében borultak az Adriára, nem vonhatnak fátyolt az emberi érzésekre ezzel a veres tragédiával szemben. A legnagyobb tisztelettel hajolunk meg a fefr'íx 001 ?-^ 6 elótt, aki a legelső balkáni háborúitól kezdve, főleg azonban 1914 óta igen nagy szerepet játszott a dunai és balkáni eseményekben. Busz evvel ezelőtt az európai történelem egy szakasza indult meg a szarajevói trage4aval. Abban az időben ket szláv népnek a régi birodalommal szemben érzett ellenséges érzülete okozta a nemzetek között a későbbi tragikus összeütközést. Husz .esztendővel később ujabb szláv tragédia előtt állunk, amelv a francia köztársaság külügyminiszterét is sújtja. ., . , Jugoszláviával szemben mai politikai kapcsolatainkat Mussolini milanói beszédében a legtisztábban leszögezte, IA lap idézi ugyanekkor 3ussolininek a milanói JSom-terun mondott beszédéből a jugoszlávokra vonatkozó reszt, amelyben megállapítja, hogy ameddig a szerb sajtó folytatja támadásait az olasz hadsereg ellen, addigbará sag a két nemzet között nem lehetséges, és nemes Talán ezeket az erős szavakat, amolyokot Olaszország miniszterelnöke ^ Milanóban mondott a világnak, Parisban Sándor király és Barthou külügyminiszter megvitatta volna egymással. Most cz a két személyiség tragikusan eltűnt a színpadról. Barthou na'y munkát fejtett ki, hogy Franciaország kacsolatait keleti szövetségeseihez, valamint az Angliával való együttműködést es az orosz szövetsége* az Olaszországgal való közeledéssol együtt siettesse es elősegít se. A római látogatástnomzotközi körökben nagy érdeklődéssel vártak. Ez a látogatás most elmarad és az olasz nemzet a lügnagyöDb hódolattal hajol meg a halott miniszter előtt. Sza/Sza ..... /L/ § L o n d o n,október 10./Magyar Távirati Iro;a./Az angol sajtó a mély megdöbbenés hangján foglalkozik a marseillei' vére tragédiával, üz összes lapok nagy elismerés sel adóznak Sándor jugoszláv ki rá Ív kiváló emberi tulajdonságain • k, főként * .bátorságának, rendithetetlen erólyének ós a balsorsDan taaisitott kitartásának. Hangoztatják -zonban másrészt, hogy központosító és egységesítő törekvései mind • kitűzött cél, mind a választott eszközök tekintetében elhibázott volt. Ma jdnem valamennyi cikkben megjelenik egyik vagy másik vonatkozásba! Ferenc Ferdinánd főherceg véres árnyéka és számos cikk céloz arra, hogy a marseillei gyilkosság külső körülményei feltűnően hasonlítanak a nuszévelötti szarajevói tragédiához. Több l'p megemlíti, hogy sz orgyilkos fegyvere evek ota jóformán hajszálon függött Sándor királv feje felett. Különösen tragikusnak tartják, hogy épen abba a pillanatban é te utói a végzet, amidőn - minden valószínűség szerint uj ut*k*t keresett. Kiemelik a lapok, hogy a merénylő politikai fanatikus ós nemzeti érzéseiben felbőszített horvát hazafi volt. Általában attól t-rtn-k, hogy Sándor királv halála és a szükségszerűen hosszú regensség ujabb rendkívül súlyos teherpróbára teszi Jugoszláviának eddig sem nagyon erős belső politikai helyzetét. A külpolitikai következmenvek tekintetében * 1 pok gondos--n tartózkodnak a komolyabb következtetések"bői Az egyes lapok, a következőképen irnak: k Times vezércikke: A horvátok és szerbek között folyó hosszú és elkeseredett harcok következtében, amelyek Badics István me gyilkolásában csúcsosodtak ki, Sándor király elvesztette hitét a parlamenti dpmokrq'c iába n és palotai önkényuralmat kényszeritett a Jugoszláviában epvüttőlő három nemzetre. Majd a történelem mond ítéletet ennek az önkényuralmi kísérletnek az eredményé felett,, amely köayörte±en élJ ensek a ekét szerzett a királynak. Ezek áz ellenségek összeesküdtek 63. . merényleteket kíséreltek meg ellene,- • noha az utóbbi időben a gelek ^ arra mutatnak, hogy jelleme és köteleeségtudása kezdte maga fele íorditani a horvá tokát, , , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR