Napi Hírek, 1934. szeptember/2
1934-09-25 [0331]
/Genf. Tanácsülés, -/.folytatás,/ Az ópium és egyéb káros dr^uák elle?í küzdelem bizottsága előadójának jelentését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Szután háromórás vita következett Motta, S*/ájc képviselője, ^?den, Anglia képviselője és Barthou, Franciaország képviselője között. Motta r el öadta, r hogy a svájci állampolgárokat nagy károsodás erte a háborúból kifolyólag anélkül, hogy ezért a legkisebb kártérítésbe* is része Sül tek volna. & kár összege körülbelül 50 millió aranyfrankét tesz- A kérdés lényege az, hogy lehet-e és szabad-e me: különböztetést tenni ugyanazon állam keretén belül a rendes állampolgár és az idegen között, aki pedig, kivette részét a háborús áldozathozatalból. Azt óhajtja, hogy az ügyet a hágai nemzetközi döntőbiroság elé bocsássák véleményadás céljából. Vagy fennáll a mi jogunk - mondotta Motta 8 akkor elégtételt fogunk kapni, vagy ha jogigényünk alaptalan, akkér tiszte-:.ettél tudomásul Vesszük az errevonatkozó döntést. ^den hosszabb 0 szédben kimutatja, hogy a svájci aüékirat az alapokmány egyetlen rendelkezésére sem hivatkozik, amelynek alapján kártérítést követelhetne, ^z emlékirat maga elismeri, hogy nincs nemzetközi jog, amerre e követelés alapítható lenne. " f\z angol kormánynak az a vélauénye, hogy a kérdés nan tartozik a tanács de és ekép a svájci javaslat ellen foglalt állást. Barthou hosszú és szellemes beszédben az euész kérdés történetét ismertette és csatlakozott "?den véleményéhez' abban, hogy nerc adhat helyet Svájc kérelmének. , Franciaország n<m ellenzi eladó kirendelését, de csupán azalatt a feltét wét$l , hogy ebből a véleményből semmiféle jogot ne lehessen formaim. Aloisi báró, Madariaga Spanyolország és Ausztrália képviselőjének ho-zászólá^ a után s Motta, Svájc képviselője, újból felszólalt. - A felszólalások komolysága - mondotta Motta - igazolja, hogy érdemes volt foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ezután vitába bocsátkozott Barthouval* jogi és erkölcsi szempontok alkalmazása kérdésében. Különbség van- va.jjon tanács iráVnt ker?sik-e meg a hágai nemzetközi birosíigot, vagy ,. annak döntőbío ^sága alá vonjak az ügyet. Barthou ujbel falszólalt és rámutatott a különbségre a kérdés jogi és erkölcsi oldala között. Bosszú vita után vééül beleegyezését adp ahoz, hogy e kérdés tanulmányozása céljából -16adót rendeljenek ki. Hangsúlyozza azonban, hogy az el őadó vélem énye semmiből sem kötelezheti a tanácsot. ftden hozzájárult Barthou indítványához. Miután a tanáce az inditványt elfogadfa ? az elnök indítványozta, hogy ez ügyben előadóul Cantilo argentínai delegátust nevezzék ki. ^zze 1 a tanács háromórás ülése véget ért. Ta/L
