Napi Hírek, 1934. szeptember/2
1934-09-19 [0331]
M ,, " . í! Borii n:, szeptember 19. /Német Távirati Iroda/ űeurata bárd birodalmi külügyminiszter a nemzetközi útügyi értekezlet mai záróülésén nagy külpolitikai beszédéiWfcott, amelyben többek közt ezeket mondotta: . Teljes joggal mutathatunk rá a. nemzeti szocialista kormány eddigi eredményeire, A német mezőgazdaság nehéz, válságos idők után szemnielláthatplag az igazi javulás utján van. A német ipar szintén azon az uton van, hogy egészségessé váljék. . , A birodalmi kormány külpolitikai programmja két pontból' áll. Ezek a következők: á katonai fegyverkezés kérdésében való követelés toyaoba az a követelés, hogy a Saar-kérdés küszöbön álló rendezését ugy najtsák végre, ahogyan az a iosnak megfelel. Képtelen és rosszakaratú rágalom az a szemrehánvás, hogy békés szándékok hangoztatásával csak lélekzethez akarunk jutni/hogy kellő megerősödés után tamado tervekre térjünk át. Politikai non sens konkrét feltevéseket állita5 1 J e T» ^ogyvalamely kormány tiz vagy több év alatt a külpolitikában mit tud elérni. Amikor a birodalmi kormány meghozta határozatát a népszövetségből való kilépésről, ez tulaidónképen azért történt,'mert nem volt még a nélkülözhetetlen együttműködés, azaz az egyenjogúság* Mi azt hisszük, mélyreható reformokra van szükség, hogy a népszövetséget a béke használható eszközévé tegyék. Neurath báró ezután ismertette az okokat, amelyek* Németországot az úgynevezett keleti egyezmény elutasítására inditották. Azt köve tele ek Németországt|l, hogjfáess'zemenő kötelezettségek vállalásával politikai közösségbe lépjen más hatalmakkal, miközben egyidejűleg elvitatták Németországnak az egyenjogúságra való igényét. Neurath báró a paktomániának nevezett módszerben nem lat jo jelenséget ama szellem tekintetében, araelv- ' lyel az európai politika ügyeit sok helyütt vezetik. , , A Saar-kérdés rendezéséről szólva kijelentette, hopy sokai szem elél tévesztették a kérdés magvát. A óaar-vidéken 2200 esztenüo óta tisztán neme lakosság él . Ami a szenet illeti, elég annak megállapítása, hogy az északfrancisországi bányák már 1925-ben többet termeltek mint a haboru előtti időben és hogy Franciaország, eltekintve a jóvátételi számlára iolyo német szénszállításoktól, amelyek jóval meghaladják az északínoA C Í^? rsz ^> rl bányák egész termelési hiányát, - a saar-videki bányáik ól 1920-tol máig kereken 180 millió tonnáttudott átvenni; holott a háború okozta termelési hiány csak 20 millió formát tett ki, A szavazással kapcsolatban egész sor részletkérdést kell rendezni, mint például a szénbányák Németországnak való visszaadását, a valutakérdést stb. Ezek technikai kérdések, amelyek egyáltalán nem érintik a politikai alapproblémát. Minden nehézséget könnyen at lehet hidalni, mert a versaillesi szerződés világos irányvonalakat állapit mej a megoldásra. A külügyminiszter nagy súllyal mutatott ra, hogy nem szabad oly rendezésekről beszelni, a melyek a német szuverenitásnak a jövőben yalcr befolyásolását céloznák. Erre a versaillesi szerződés semmikép sem ad módot. A miniszter végül kérte, hogv érjenek már véget az ismételten felmerülő ferditések és gyanúsítások és hogy vessenek számot azzal a ténnyel, hogy a nemzeti szocialista kormány olyan tárgyaló fél, amely a német nép el nem idegeníthető élet javainak Védelmezése vei azt a szálára akaratot kapcsolja egybe, hogy az európai béke stabil tényezője legyen. /aul/ Ho/Vá
