Napi Hírek, 1934. szeptember/1
1934-09-13 [0330]
hul § L o n ő o n , szeptember 13, /Magyar Távirati Iroda./ A Daily Telegraph irja: . . . ... •• 1 Barthou által javasolt keleteuropai kölcsönös védelmi egvezményterv meghalt. Németország hétfőn utasitotta vissza a javaslatot, 'most pedig Beck ezredes, lengyel külügyminiszter, Eden főpecsétőr utján közölte az angol kormánnyal, hogy Lengyelország is végleg ugy döntött, hogy nem irja alá az egyezményt, A Balti államok Németország és Lengyelország magatartásától tették függővé csatlakozásukat, tehát teljesen biztosra t vehető, hogy ezek is visszautasítják a javaslatot. Ezt még inkább valoszinüsiti az a hir, hogy Észtország, Lettország és Litvánia katonai szövetséget kötött egymással, igy tehát osak Eranciaország, a Szovjet és Csehország marad meg az egyezmény javasolt aláirói közül. Mivel Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy a keleteuropai egyezménynek kölcsönös biztosítékokat kell tartalmaznia Németország számára, ezért nagyon valószínűtlen, hogy Anglia jóváhagyását adná bármely egyezményhez, amelyet az utóbb említett három ország egymással köt. Lengyelország magatartását főként az a meggyőződés sugallta, hogy az egyezmény aláirásával csak veszíthet, nyerni azonban semmit sem nyer. Ugyanis a Németországgal és a Szovjettel kötött egyezmények teljesen kielégítik Lengyelország politikai szükségleteit és" kormánya azt hiszi, hogy legalább tiz évig nem fenyeget keleteuropai veszély. Lengyelország Neme tors zág és Oroszország között fekszik,, területét addig nem lehet megsérteni, amig egyik vagy másik szomszédja nem üzen háborút, ha azonban :láirja a keleteuropai egyezményt, a helyzet^ gyökeresen megváltozik. Lengvelország e llenkezése francia szövetségesének kívánságával szemben még" nem jelent komoly elhidegülést a két ország között, de az igazán jőviszony mindaddig nem áll helyre, amig Franciaország el nem ismeri Lengyelországnak azt a jogát, hogy előre meg kell kérdezni és rá kell bizni, hogy saját jólfelfogott erdekeinek megfelelően döntsön politikája felett. A keleti egyezmény meghiúsulása nem érinti Angliát, amely ez ügvben mindig a jóindulatú érdektelenség álláspontját foglalta el, de az angol kormány minden bizonnyal teljes befolyásával ellenezni fog minden további kísérletet, amelynek célja Németország bekéritése lenne ujabb, válogató jellegű szövetségekkel. To/To /l/ § L o n_d o n , szeptember 13. /Magyar Távirati Iroda./ A Times varsói levelezője azt hiszi, hogy Lengyelország magatartása a keleti egyezménnyel szemben nem változott, az irányba t határozottan ^lutasitó, de nyilvános magatartása még semleges. Kormánya nem szereti a javaslatot, állítólag azért, mert határozatlan, homályos és bonyolult és ellenkezik politikája irányával, tudniillik a kétoldalú szerződések rendszerével. /L/ § L o n d o n , szentember 13, /Magyar Távirati Iroda./ A Daily Mailben Sir Arthur Quiller-Couoh t Anglia egyik legnagyobb iroda lomtörténettudósa, a oambridgei egyetem irodalomtörténeti tanára, hosszú cikkben fog, la Ikozik az európai helyzettel és a békeszerződés legsúlyosabb botiásat a háborús bűnös sági szakaszban látja. Francia országnak be kellett volna látnia - irja - hogy ez a meggyalázó jel, amellyel szomszédját megbélyegezte, több, mint amennyit egy büszke és harcias faj ifjabb nemzedéke eltűrhet, Meg kell mondani Franciaországnak, hogy a versa illési szerződést módosítani kell. Hangoztatni kell ez alkalommal azt is, hogy Anglia hajlandó visszaadni Neme u ors zág na k egykori gyarmatai jórészét, ami egyúttal megkönnyítené az amerikai háborús adósságok elintézését is. Ausztriát és Magyarországot sem lehet abban az állapotban meghagyni, amelybe ezeket a trianoni szerződés hozta a A lat vezércikke is • vastagbetüs szedéssel hangoztatja, hogy a béke fontartasa érdekében okvetlenül módosita.ni kell a trianoni szerződést, amelynek révén Magyarország olyan súlyos igazságtalanságot szenvedett. To/To -:-