Napi Hírek, 1934. szeptember/1

1934-09-12 [0330]

^ P á r i s , szeptember 12. A ma reggeli párisi lapok behatóan foglalkoznak azzal a válasszal, amelyet Németország a keleti szerződés tárgyában adott* A Petit Journal ugy véli, hogy a német válasz nem tekinthető kerek visszautasításnak és tulajdonképeni célja az, hogy Németország ujabb alkudozást folytathasson fegyverkezési egyenjogúságának megvalósítása érdekében. A lap ugy véli, hogy a szerződést akkor is meg lenét kötni, ha Németország abból kimarad, mert " * a.. • a német birodalom szerepe és érdekeltsége/ ebben a kérdésben csak másodlagos. Ezzel szemben a szerződés soráára döntő hatása van Lengyelország magatartásának. A szovjet népszövetségi felvétele kérdésében követett lengyel politika azonban a láp szerint arra vall, hogy ebben az irányban ninos ok túlzott aggodalmakra. A Matin viszont kereken kimondja, hogy Németország részvétele nélkül lehetetlen: ^. feladat a kölcsönös támogatás rendszerének kiépítése Kelet-Európában. Nincs tehát más választás - véli a lap mint hogy vagy lemondanak erről a tervről, vagy pedig a gyermeket saját nevén nevezik, vagyis nyíltan beszélnek a szovjettel megkötendő szövetségről. De ez természetesen nem valami egyszerű dolog, ha a szövetséget a nemzetközi együttműködés ^köpenyébe akarják burkolni. A Journal igyekszik Franciaországra nézve kedvező színben feltüntetni a fejleményeket. Ha ugyanis - írja - Németország csatlakoznék a javaslathoz, akkor joggal utalhatna arra. hogy Franciaország biztonságát most már minden oloairól körülbástyázzák és'igy semmi okot sem lehet felhozni arra, hogy megtagadják tőle a fegyverkezési egyenjogúságot. ^Szerencse -teszi hozzá a lap - hogy Németország nom él ezzel a lehetőséggel. A Jour kizártnak tartja, hogy Németország részvétele nélkül létrehozhassák a keleti szerződést. Ha Németország - írja a lap nem irja alá ezt a szerződést, akkor az sohasem léphet érvénybe. Az Oeuvre azt hiszi, hogy Lengyelország akkor adja meg válaszát, amikor már végleg elintézték a szovjet népszövetségi felvételének kérdését. A Petit Párisién szerint a német válasz Genfben nom okozott különösebb meglepetést. A jegyzékbon a német kormány ugyanazokat az orvokét fejti ki, amelyükre más alkalommal is mindig hivatkozott. /MTI/ Bécs, szeptember 12. /Bécsi Távirati Iroda./ A béosi Reichsbrücket, amely 1873 és 1676 között épült, ma hosszú technikai előkészítés után huszonhat méterrel odábbtolták, hogy ilymodon elegendő hely marfdjon a ringi hid helyén épülő uj, modern fiid számára. A |aromszá^|yven méter hosszú? kétezernégyszáz tonna sulyu, vasból készült hidfelepitmenyt öt óra leforgása alatt eltolták és hatelmas favázra helyeztek. A híd áthlyeléeuj rekordot jelent a hidáttolások terén. Az egulo híd lanohid lesí. amelynek hossza 366 méter, középső nyilasa pedig 243 méter. /MTI/ Ku/To *«-