Napi Hírek, 1934. augusztus/1

1934-08-14 [0328]

/ Fabinyi miniszter beszédének 'í, folytatása/ Részben a nem magyar tengeri hajózás versenye hozta ezt magával, részben pedig az a megfontolás, hogy az átrakással kapcsolatos csatlakozás meglévő lehetősége bizonytalan, idotrabló és költséges, mert az átrakás maga is kiadással jár, tökéletesebb ós drágább csomagolást igényel és nagyobb kárveszélyt rejt magában. Az akkori gazdasági prosperitás ideién a közvetlen kapcsolat megteremtését célzó tervek között az a nagyszabású elgondolás állott előtérben, amelyet különösen kitűnő vizügyi szakemberünk, Kvassav •'enő fejtett ki íegbehatóbban, n a Vaskapu szabályozásának nagyméretű tökéletesítését -javasolta, amely 3000-4000 tonnás tengeri hajoknak Budapestig való feljutását tette volna lehetővé. A háború es az azt követő össze.omlás véget vetett érmek a nagy tervnek. De nem vetett véget a közvetlen kapcsolat megteremtésére irányuló gondolatnak. Ezt még táplálta az a felismerés is, hogy a Monarchia feldarabolása folytán renakivul kicsire zsugorodott az a terület, amelyen a gazdasági eletünkre előnyös haiótarifák megállapitásának lehetősege hatalmunkban van. Ennek folytán e tarifák kézbentartására alkalmasaknak az olyan haiókat vélték, amelyek közvetlen összeköttetést teremtenek a kiindulás pontja és a cél között. De felmerültek e gondolattal szemben, miként egy évszaázaddal ezelőtt az első dunai gőzhajó megalkotásánál, aggodalmak ós nehézségek is, amelyek technikai, gazdasági és pénzügyi téren Jelentkeztek* Technikai szempontból az építendő hajónak egymással ellentétes követ élmény ekmegayugtato kielégitéóét kellett magában egyesítenie* A dunai vizi viszonyokra tekintettel körülbelül 180 centiméternél mélyebb merülés nem volt megengedhető. E mellett a nyilt tengeren való hajózáshoz szükséges ellenállással és a rentábilis kihasználhatóság szempontjából viszonylag nagy, hasznos hordképességgel is kellett a hajónak rendelkeznie. Bl/Sz /Folyt, köv./ /A bécsi tárgyalás 3' folytatása./ Kern gondolhattam arra, hogy minden ellenünk fordul, Ht mondották, hogy a rendőrség a mi oldalunkon van. Mtiller. a következő vádlott/részben bűnösnek érzi magát, elmondja, hogy 1933. augusztusig szolgáit a katonaságnál, amikor mint politikailag meguizhata tlan egyént elbocsátották. Nemzeti szocialista volt és 1933 ota tagja a pártnak. Schredttől azt a megbízást kapta, hogy menjen a iiingstrassora, ott pedig egy előtte ismeretlen ember utasította, hogy a RáViiG-hoz merjen; a kormányátalakítás Bintelen dr .-ral a kormány élen már megtörtént. Az eg§sz ügy legális. Nem gondolta, hogy a dolog polgárháború jeilegü, a lázadás gcndc#]a tát azonban figyelembe vette. Amikor a RüVAG-hoz ért, Schredttől azt a parancsot kapta, hogy lő 1 jön. 0 azonban célzás nélkül a Johannesgasse irányába lőtt. Amikor a helyzet tarthata tla.n lett, a felső emeletre mentek, ahol azután letartóztatták. /MTI./ Cs/L Linz. augusztus 14. /Bécsi Távirati Iroda./ A katonai biroság a nemzeti szocialista puccskisérlet három rész.tvevpjét ma öt, illetőleg kilencévi súlyos börtönre itelte . /MTI./ Cs/L Linz, augusztus 14. /Bécsi Távirati Iroda./ Bernaschek Richárdot, a volt kozt rsasági védőszövetség felsőausztriai vezetőjének fiát, és Lauf Ferdinándot, a köztósasági védőszövetség tagját, akiket a linzi esküdtbiróság a február 12.-i lázadással kapcsolatban indított pörükben felmentett, az ügyész elfogadott semmisségi panasza alapján ma lázadásban bűnösnek mondott ák ki. Bernaschek/'icnárdot más/félévi, Laufot kilenchónapi súlyos börtönre itélték./MTI./ Cs/L