Napi Hírek, 1934. augusztus/1

1934-08-06 [0328]

0 § i É s t e r d^a m b ó 1 jelentik: A nemzetközi gyors Írókongresszus szombati ülésén Traeger Ernő miniszteri tanácsos, a gyors irási ügyek kormánybiztosaj elnökölt, aki mind a hivatásos gyorsírók ügyének megtárgyalására alakított szakosztály, mind a történéti szakosztály tanácskozását vezette. Wendrioh /Chariottenburg/, Zody /Hága/ és finkler /Darmstadt/ az ujságiró-gyorsirók hivatáséról és anyagi helyzetéről számolt be. Nosz Gyula dr. az ülésen a beszédirási intézménynek Magyarországon terveze. t bevezetését ismertette. A kongresszus tagjainak általános tetszéséve 1 találkoztak i'raeger Ernő elnöknek az Amerikából átjött Gregget üdvözlő tueleghangu szavai. Gregg az angolnyelvü gyorsírók között leginkább elterjedt Pitman-rendszer mellett a sa ját ree dszerének igen széleskörű alkalmazást tudott biztosítani,, sőt annak a használatát Amerikában majdnem kizárólagossá tette. Az amerikai kiküldött különben igen nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a gyorsirási rendszerek fejlődési irányzatairól és soktekint étbe n a zonos eredményekre .jutott mint Eadnai Béla dr. , az egységes magyar gyorsírás felépítésénél, A történeti előadások közül* kiemelkedett Dewischeit /Halle/ tanulmánya , amelyben a Bismarck által gyorsíróknak diktált emlékiratok sztenogramjai alapján érdig ismeretlen altalános politikai vonatkozású és igen érdekes adatokat tart fel. Nagy érdeklődést keltett Melin ezredesnek az angol Levis gyorsírástörtenetiró működéséről szóló ismertetés e. A nemzetközi világgyorsÍrókongresszus elnökségébe többek között a. következőket választották be: Gregg /NewYork/. Wilde /London/, Estoup /Paris/, Melin /Stockholm/, Dewischeit /Halle/, Traeger /BiLapest/ és Reicher /Wien/. •: Az elnök külön ülésben foglalkozott a nemzetközi gyorsírókongresszusok megzavart békéjéne k helyreállitá sával. A háború befejeztével ugyanis az antanthatalmak gyorsírói francia-belga kezdeményezésre:kizárták a nemzetközi gyors Írókongresszus okról a központi hatalmak gyorsíróit, elsősorban a németeket és a magyarokat. A tárgyalások^ során valamennyi állam megbízottja csatlakozott iraeger Ernő miniszteri tanácsos különböző javaslataihoz, aki a budapesti. 1928 évi nemzetközi gyorsíró kongre sszust már a béke jegyében hivatta össze. Az elnökség elismeréssel emlékezett meg a magyar gyorsíróknak a nemzetközi gyors irOkongie szszusok békéjének biztosítása érdekében kifejtett működéséről és Trager Ernő indítványának elfogadásával olyanértslmü javaslatot terjeszt a teljes ülés elé, hogy a l&gközelebbi kongre sszust 1938.-ra Londonba hívják össze, ahol 1887-ben tartották meg az első nemzetközi gyo r si ró kongre szszustr Igen komoly és megasszinvonalu vita íblyt le a kongresszus gyakorlati szakosztályában arról a kérdésről, hogy a kézi gyorsírást^ ki szőrit hat ja-e a gépi gy er sir ás * A vitában értékes előadásokkal és felszólalásokká 1 részt, ve tt Estoup ./?ári s/, Krüger /Nordhausen/ Himieri /Pári s/, Ha urna ga n /A gc n/, Bo de /Bra un sc hwe ig/, Stüb or /Le ipz ig/ é s Traeger /Budapest/. A Magyar Gyorsírok Országos Szövetsége kiküldöttének, d:. Nosz Gyula országgyűlési gyorsirodai tanácsosnak." . 1...8 Budapesten felállított Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság működéséről és szervezetéről tartott előadását rondkivü. nagy érdeklődéssel fogadták. Nagy érdeklődést keltett az a körülmény, nogy egy államilag megszervezett" bizottság bármelyik gyorsirási rendszer hiveinek,akár engedélyezett, akár nnn engedélyezett rendszerről van szo, megadja a levizsgázta tás letj.ntőségét, amiáltal egységes gyorsírás mellett is biztosítva vnn a rendszerek szabad versenye* /MTI./ Sza/L