Napi Hírek, 1934. július/2

1934-07-24 [0327]

R. , § P á r i s, iulius 24. /Megjár Távirati Iroda/ A külügy­minisztérium épülete előtt, ahol a délutáni minisztertanácsot tartot­ták, többszáz gőnyi tömeg gyűlt össze, amely lelkes ellenzéssel fogad­ta Doumergue miniszterelnököt. A tömeg Tardieut is megtapsolta. A minisztertanács délután 5 orát^-él 7 óráig tartott. Elő­ször Pétain tábornagy hagyta el a minisztertanácsot. A kirikt várakozó ujságiróknak ennyit mondott: - A dolgok nem mennek rosszul! Hemsokára megj elent Sarraut belügyminiszter és felolvasta a sajtó képviselőinek a minisztertanácsról kiadott hivatalos közle­ményt a következő szöveggel. 1 Doumergue miniszterelnök a ma délutáni minisztertanácson a következőket mondotta: ;, Az elutazásomat követő napon értesültem ar­ról, hogy mi történt a Stavisky-bizottságban. Tudouast szereztem egy­részt Tardieu vallomásáról, más-részt pedig arról, hogy milyen élénk visszahatást keltettek Tardieu kijelentései. Tudtam, nogy Tardieut a bizottság hivta meg , de nem volt tudomásom arról, hogy - mit fog monda­ni. Ezt csak az utólagos közleményekből tudtam meg. ^Tardieu azokra a rágalmakra válaszolt, amelyekkel őt illet­ték. Hevessége, amellyel magát védelmezte, tul--vitte őt azokon a hatá­rokon, amelyeket véleményem szerint be kellett volna tartania. Ezt na­gyon sajnáltam ós sajnálom még most is. de egy pillanatra sem gondol­tam, hogy Tardieu azzal az előre eltökélt szándékkal cselekedett/ hogy veszélybe sodorja a negbékülés * kormányának létét. A negbékülés kormányának Herriot és ő hat hónap óta élő szimbólumai, és erős támaszai* Senki sem tudná őket oldalamén ugyanazzal a tekintély­ivel helyettesiteni. Két nagy pártot képviselnek, amelyek nemrégiben még elénk ellentétben állottak egymással. Most az a törekvés, hogy az engesztelődés és megújulás munk;áját támogassák, közelebb hozta őket egf­mashoz. ' ' • ' 7 Ez az elismerésre méltó és megindító törekvés az ország népeibe nagy bizakodást önt.. Ezt a bizalmat semmi sem tudná annyira növelni.mint az, ha az előfordult incidensek ellenére mind a ketten megmaradnának mellettem, pártjukkal a hátam mögött. Ha máskép történnék, a bizalom eltűnnék es vele a mi kormányunk is. A helyzetet a következőképen foglalom össze*. Csupán a nemzet érdekét tartom szemem előtt, amely számomra és - biztos vagyok benne—az önök számára is minden más fölött áll. Ha Tardieu vis szavo­nulna.hogy a radikálisok támogatását biztositsa a kormánynak, a párt­közi béke megdőlne és a -negbékülés lehetetlenné válnék. Lehetetlen volna a kormány .fennmaradása is. Ha p dig a radikálisok támogatásának biztosítása céljából én kérném fel Tardieut távozásra., va^y pedig el­fogadnám felajánlott lemondását, akkor én reám hárulna a fele­lősség a béke felborításáért és a kormány bukásáért. Tardieu barátai bizonyára követnék őt a lemondásban. Fen tehetem magamra a felelőssé­get az igy bekövetkező szakadásért. Végső következtetésem az eddig elnondottakból könnyen ki­található: Vagy fenn kell tartani a köményt abban az összetételében, amelyben most van, vagy pedig az egész kormánynak le kell mondania '4ndazokkal a következményekkel, amelyek a-bbel folynak s másik kor­mánynak kellene alakulni a,nás miniszterelnökkel az élén. Valamennyi lainisztertársam hazafias érzéséhez fordulok azzal a '"éréssel, hogy ezeket az esetlegességeket kerüljük el és bizto­sítsuk Franciaország számára a nyugalmat, amelyre oly nagy szüksége van A hivatalos közlemény czzol véget ért. Sarraut belügymi­niszter még hozzátette,hogy a kornány tagjai tudomásul vették a minisz­terelnök kijelentéseit és a kormány továbbra is hivatalban raaraa« Doumer­gue liniszterelnök fél 8 órakor az Elysée-palotába iaenLhogy a köztársa­ság elnökének beszámoljon a uinisztertanács lefolyásáról. Bl/SZ — . W ... f ,,'..r-ír»

Next

/
Oldalképek
Tartalom