Napi Hírek, 1934. július/2

1934-07-20 [0327]

0 § G e n f , július 20, /Magyar Távirati Iroda./ A közoktatásügyi nemzetközi értekezlet, amelyre 37 állam küldte el delegátusait, napok óta Ülésezik Genfben. A világ minden tájáról idesereglett pedagógusok évről-évre ismertetik egymással államaik közoktatásügyi állapotát, reformjait, kioseréi lik tapasztalataikat és hasznos útmutatással szolgálnak kormányaiknak a közoktatás terén követendő feladatakról. Az értekezlet július 18-iki ülésén, a magyar közoktatás mult tanévi képét Baranyai Zoltán követségi tanácsos tárta élénk érdeklődés közepette, az értekezlet elé. Ismertetésének a legfőbb vonalai a kövezkeatő^'*. Az 1933/34. tanév az iskolák életében a gazdasági válság miytt nem hozott nagyobb változásokat. A tanügyi kormányzat egyfelől kisebb reformokat valósított meg, másfelől na®robb jelentőségű reformok alkotását készitette elő. Népiskolák. A népiskoláknak hét évfolyamról nyolora való kifejlesztése annyiban haladt előre, hogy a két legutólbó évfolyam számára máris egységes, közös tanterv készült. A nóptanitók továbbképzésének ügyét azzal az ujitással munkálták, hogy a tanfelügyelősége3£"területén működő szemináriumokat pedagógiai ós a népoktatást szolgáló, ismeretterjesztő könyvekkel gazdagították, melyeket a tanitók vándorkönyvtárként használnak. A három évfolyamú továbbképző népiskolák tanterve, az ipari és kereskedelmi pályákra menők igényein kivül, kellő figyelemmel van a gazdasági ismeretekre is, amit Magyarország agrár jellege tesz szükségessé. Középiskola. A magyap közoktatásügynek nagy jelentőségű eseménye volt az 1934.avi H. t.c. meghozatala, mely a középiskolai oktatásra vonatkozó összes jogszabályokat szeres egészbe foglalja, s ezért a középiskolai oktatás alaptörvényének tekinthető. Ez az uj törvény több vonatkozásban tar^lmaz lényeges ujitást. Az eddigi középiskolai típusok helyébe a gimnáziumot teszi > mint egységes tipust. Az uj gimnázium első négy osztálya egységes tantervet követ, .míg a négy felső osztályban a latin, valamint a görög nyelv tanulása fakultatív. Ezzel az uj gimnázium felső osztályaiban reálisabb irányú elágazást nye r. Az uj törvény jelentős ujitása, hogy a tanulók megítélésénél a tanulási eredmény mellett mérlegenaő lesz azok egyénisége, topábbá hajlamaik, amelyek együttes figyelembevétele alapján kell. a tanulók^továírbi kiképzésének indokoltsága tekintetében határozni. A törvény egyszóval a helyesebb és erőteljesebb szelekoió érdekeit szolgálja. Az egyetemre és főiskolára való felvétel céljából az érettségi bizonyítványon kívül külön minősítés igazolása is szükséges. A középiskolai tanterv is bővül, igy a földrajz tanítása a néprajzi ismeretekkel, a történelem oktatása az államtani ismeretekkel. Új tantárgyként szerepelnek a gazdasági és társadalmi ismeretek. A gyorsírást a rendes tantárgyak közé vették fel. Az uj törvény úgynevezett "osztályfőnöki órákat" vezet be, melyek közvetlen kapcsolatot létesítenek tanár és tanítvány között. A középiskolai tanterv túlterheltségét szintén csökkentettek. Egészségügyi érdekek vetették felszínre azt a reformgondolatot, hogy kivált a fővárosi középiskolákban a tanulók mindennap részesüljenek testnevelésben, vegyenek részt játékszerü szabadtéri mozgásban. Gondoskodás történt, hogy ez ne történkék az oktatás kárára. Igen szépen kalad előre Magyarországon az úgynevezett "munkáltató oktat ás-".Ennek a pedagógiai elvnek, amelyet egy jeles magyar pedagógus: Salamon Ferenc vetett fel először és fejtett ki 1875-ben megjelent "közoktatásunk reformja" cimü könyvében, a magyar pedagógusok között sok