Napi Hírek, 1934. június/2

1934-06-17 [0325]

Azt, hogy ma a búzát lényegesehii jobban jegyzik mint a mult évben ilyenkor, amikor hat-nyolc pengő körül mozgott az ára, ne a tőzsde é demének méltóztassék betudni, hanem annak, hogy termésünket sikerült a római megállapodás eredménye f gyanánt elhelyeznünk. /Viharos ígps és éljenzés./ Miért mentem Szófiába és Ankarába V Azért, hogy a magyajjipar és kereskedelem számára is keressek elhelyezési lehetőségeket, piactfw*De nemcsak az iparnak és a kereskedelemnek, hanem bizonyos fokig a maevar mezőgazdaságnak ás. mert hogy csak egy példára utaljak, a tenyészállat kérdésben a Balkán és Aisázsia rendkivül érdekel bennünket. Mentem barátokat keresni vagy kezet szorítani barátokkal, hogy vegyenek tőlünk - hiszen a politikában nemcsak az érzelmi mozzanatok döntőek, ^s én, amit adtam, nyíltan és őszintén adtam, mert az az elgondolásom, hogy semmit vagy naivon keveset ér* a politikai .barátság, ha gazdaságilag ninos alátámasztva. P gy van!Ugy van! Helyeslés./ -Nem értettem például azt. hogy miért vett Ausztria ezer mázsa mézet Bélamerikából, amikor nekünk túltermelésünk van belőle. Nem értettem, Yoey miért kell neünk máshonnan vennünk rizst, amikor a Po mély völgyében elég terem, nem értettem, hogy miért ne tőlünk szerezze be Ausztria, Olarszország és Németország buza szükséglet ét • 7 Amikor gazdasági és politikai barátokat igyekeztem szerezni, azt a külpolitikai bázist kívántam megalapozni, amelyet az előbb ugy neveztem: függetlenség! Ma már nyugodtan nézhetem a kisantant mester le de sét /Szűnni nem akaró viharos tans és éljenzés/, ma már nyugodt lelkiismerettel hallgathatom Benes vagy Titulescu gyönyörű fogalmazásu békeajánlatait, amelyek rendesen rendkívül egyoldalúak és igy szólnak: Maradjatok meg ti. magyarok csonkának és akkor jo barátok leszünk. Ehhez nem kell különös polit ikai zsenialitás. Az én válaszom erre mindig: Adjatok revíziót és akkor leülünk tárgyalni a zöld asztalhoz! /Percekig tartó tans és éljenzés./ - S most, amikor Velencében találkozott az a két államférfiú, akiket én ma Európa legerősebb férfiainak tartok, és plédig neccak országuk ere £ .politikai struktúrája és földrajzi fekvése alapján - hivatkozom arra, hogy tíz vagy^ tizenkét év-Jel ezelőtt, amikor mint kezűő politikus foglalkoztam az európai kertessel, azt irtam egyjizben, hogy Európa sorsa Berlin és Róma tengelyében dől el„ Ha meg tudna kok egyezni az Alpesek vonalában, ha kiküszöbölik a két ország között fennálló ellentéteket, ami ma az osztrák kércés - s ugy 1^'tom. hogy ezt .kiküszöbölték - Magyarországnak el kell dönlenie^, hogyan foglal állast. En a magam részéről már előre eldöntöttem ezt a kérdést, mert romai ás berlini utam nem szolgált mást mint e két nagy nem zet barátságának megérd itésót. /Hosszantartó lelkes éljenzés és taps/ Jss jóllehet a hazai sajtónak tekintélyes réze és bizonyos körök megharagudtak lé m berlini utazásom után, ezzel nem törődhettem, mert éreztem és tudtam, hogy igazolni fog engemaz idő. /Ugy van! Ugy van! Helyeslés/ De nan is mehtten másfelé, mint Berlin és Róma felé; amellett azonban nem hanyagolom el sem r

árist, sem^Londont, mert a magyar békét kínál és barátokat keres, de mindig ezzel az előfeltétellel: teljes igazságszolgáltatási és teljjs egyenjogúság! /Szűnni nem akaró viharos taps és "helyeslés./ - A magyar karon sokszor csüggött lánc a történelem során, de bármilyen hatalmasságokkal szemben mindig széttéptük ezeket a láncokat, mert a magyar a legnagyobbtól a legkisebbig tud mindent, csak rabszolga: lenni nem tud, /Nagy tans és éljenzés]? S ez" a mi X-Srp^t-medencénk telve van egészséees, friss levegővel. Ezer év óta sza ad nemzet szivta magába ezt a levegőt. A Korpátok medencéje telve van történelmi levegővel. Ezer év óta önzetlen történelmi munkát végzett ez a nemzet, A Kárpátok medencéjét magyar vér áztatta meg, ezer éve idegenekért vérzett ez a nemzet.sS mert igy van, Isten kegvét keresve járja történelmi útját és sok viszontagság és ezer veszély közepette is hisz abban, hogy van isteni igazság. /Megújuló taps és éljenzés,/ WVá /Folyt, köv./